Allegri többször elmondta: addig fogunk teperni a bajnokságban, amíg matematikailag biztos nem lesz a bajnoki cím. A Rinya jelenleg 53 ponttal áll a második helyen, 10 fordulót kell még lejátszani, az egymás elleni eredmények nekünk kedveznek, tehát 83 pont a cél; alapműveletekkel kiszámítható, hogy ehhez nekünk még 16-ot kell bezsákolni. Ebből a 16 hiányzó pontból megyünk ma háromért.
Leltár
Hiányozni fog Marchisio, Pogba, Pirlo, Caceres, Asamoah, Romulo és Coman. Ez egy fél bajnokcsapat. Marcsit óvatosságból nem neveztük, a cél, hogy a Monaco elleni odavágóra ép legyen. Szundit a hétközi kupameccsre várjuk vissza, Coman pedig az U21-es válogatott meccsen fingatta szét magát, izomfáradság miatt muszáj pihennie. A többiek leghamarabb májusban (Kwadcsi talán kicsit korábban) térhetnek vissza. Ja, és Tevez hiába utazta végig az életét, van, amit nem tud megszokni: a válogatottból visszatérve iszonyú jetlag kínozza; ha tehetnénk, őt is pihentetnénk. De nem tehetjük: Karcsin kívül Morata, Matri és Nándor áll rendelkezésre, közülük pedig egyik sem alkalmas a Tevez-féle, sokat mozgó, középpályára visszalépő box-to-box csatár szerepkörre. Képzeljünk el egy Márti-Nándi kettőst, ahogy az ötösön ácsorogva ultiznak (négyes ultiban az osztó pihen!) Ruganival és Tonellivel… Szóval Karesz játszik, pont.
Formáció
A csatársornál még neccesebb a középpálya összeállítása. A kezdő-közeli emberkék közül az egész szezonban kézifékkel teljesítő, néha kifejezetten ostoba, arrogáns Vidal, és az elmúlt pár hónapban egyre faszább Győzi állnak rendelkezésre. Pereyrával kapcsolatban érdemes lehet megjegyezni, hogy bár nem lövöldözi a gólokat, nem dönt el egymaga meccseket, ha pályán van Vidal, Pogba vagy bárki más helyett, azt nem sínyli meg a csapatjáték. Győzi szép lassan beilleszkedett, megbízható, pontos, melós játékos, aki bejátszotta magát a válogatottba is, és Tevezzel láthatóan sokat pirospacsiznak az edzések után, nagyon érzik egymást. Az ilyen kalibereket a Porto 20 millió fölött szokta piacra dobni, nekünk 14 millás opciónk van rá. A lényeg, hogy max. 2 titolarissimo középpályásunk van mára, ami automatikusan hozza magával a visszatérést a 3-5-2-höz.
A GdS szerint Pereyrát is pihentetheti Max, sőt, Chiellini is kimaradhat. A védelem Barzaglival kiegészülve még könnyen összerántható (Barza, Bonu, Obama, és kész), a két wingback is megvan (Licht, Evra), csatárt is találunk Tevez mellé (Nándor), de középre ki marad Vidal mellé? Ki játszik Pirlót és Pogbát? Ezt figyeld: Pogba helyén Sturaro mehet (nem volt rossz Palermóban), a regista meg a GdS szerint nem lesz más, mint Padchinho!!+! Mintha Darti nekilátna egy „Hogyan éljünk fényűzés nélkül” kézikönyvnek, vagy _benire bíznánk a heteroszexualitás népszerűsítését. A Sportmediaset egy reálisabb verziót vázol, a két szárnyvédő között Sturaro, Vidal, Pereyra hármassal.
Az ellenfél
Csípem az idei Empolit. A bajnokság ránézésre egyik leggyengébb keretéből Sarri az 5. legjobb védelmet építette, Ruganit és Valdifiorit is teljes joggal hívta be Conte, a Milantól kiebrudalt Saponarába is életet lehelt Sarri, ezer éve veretlenek, stabil a kezdőjük, nincs eltiltottjuk, sérültjük. Csak egy baj van velük: a támadóik nem rúgnak gólt, a 7 gólos Maccaronét a két belső védő, Tonelli (4) és Rugani (3) követi a házi ranglistán. Egy Gilardino, Toni szintű rutinos csatárral bőven a milánói szarzsákok előtt lehetnének. Ruganira külön figyeljük: Marotta télen kifizette a srác felét az Empolinak, ő a minap kvázi örök hűséget esküdött nekünk („megtisztel az Arsenal érdeklődése, de a következő 10 évben a Juventusban szeretnék játszani”), máris imádjuk.
Rágós falat lesznek, és várhatóan nem csak azért nem fogjuk kitömni őket, mert tartalékosan megyünk neki a meccsnek, hanem mert roppant stabilan védekeznek. A találkozóik több, mint fele iksszel zárul, idegenben különösen nehezen találják rajtuk a fogást a csapatok. Ősszel is sokáig húzták ellenünk, most is hasonlóra számítok. Lehet, hogy sima lesz, de nem ez a papírforma.