Léptünk egyet

…még szerdán a jó irányba. A gyepnek csúfolt helsinki lápot, illetve annak cirka 500 négyzetméterét háromszor (HÁ-ROM-SZOR, nem írtuk el, baszki, tényleg 8x) csapolták le húzták újra friss gyeptéglákkal a BL-meccs előtti két hétben, és mégis egy fostalicska talajon kellett ölre menni a hisztis vikingekkel (ez milyen oximoron már). Bár az elegáns játék mindenkori istene, Scirea a meccset fentről figyelve nem zokogott a gyönyörűségtől, nincs okunk panaszra: hangyányi választ el minket a továbbjutástól, kezd összeérni Allegri négyvédős rendszere, a csatáraink gyengébb napjaikon is tüsszentenek 1-1 gólt, és hosszú szünet után Chiellini mellett végre Vidal is villantott egy EU-konformot. Hajtás után északi muzsika (némi pesti kötődéssel), visszatekintés és némi derbi-előzetes.

Kicsit erős lenne kijelenteni, hogy Vidalon múlik, hogy még nem jutott tovább a Juve, de van az a szűk lyuk az univerzumban, ahonnan nézve ez a helyzet. Ha Vidal nem kéri ki a közönség segítségét, hanem sallangmentesen beveri a tizit a görögök elleni hosszabbításban, ahogy azt egy húzóembertől, a világ legjobb középpályásától elvárja a mindenkori munkáltatója, akkor a szerdai eredménnyel már minimum másodikok lennénk. Pedig nyilván nem csak Vidal tehet róla, hogy Madridban egyetlen kaput eltaláló lövésig sem jutottunk, ahogy arról sem, hogy Pireuszban 18 lövésből csak 5 ment kapura, azokat meg fogta Roberto. Be kellett volna somni a helyzeteket, amiből csak egy Vidal tizije. Magát Artúrt sem nagyon izgatja a kihagyott bünti; magáról azt vallja, hogy inkább előre szeret nézni, és csak a bibis térgye miatt fut ilyen pukiszagú szezont. Azért a szerdai produkcióját összevethetné az összes többivel, amit a januári Juve-Roma óta mutatott: felvállalta a párharcokat, barokkos túlzással pirlói tempóban szórta a kulcspasszokat, végre értékelhető volt a mezőnymunkája, talán csak az amauris helyzetkihasználására lehet rákötni. Biztató, hogy Allegri szerint is bír egy komplett BL-tempós meccset a térde ilyen alattomos talajon is, helyenként már pislákolt benne a 2013-as harcos, már nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan viszont fogjuk látni a hatvanmillás kincsünket.

Rajta kívül kiemelhetnénk Marchisio csillogó formáját, amit csak az elrontott 2-3 ziccere pöttyözött össze kis kakapamacsokkal, vagy Nándit, aki az első félidőt letudta nevetséges 8 (NYOLC!) labdaérintéssel, majd a második félidőben előbújt belőle a régóta szunnyadó Vucsinics, esetleg Chiellinit, aki kb. a 70. perc környékén hozott először rossz döntést (eladta a labdát, meg is kontráztak minket), ezt leszámítva egyik kezében cséphadaróval, másikban kiegyenesített kaszával aprított úgy, hogy vér sem folyt. Viszont ez, ez, EZ:

malm01

malm02

Marcsi bal belsős indítása is elég zsírkréta (a vezető gól előtt is odarakta), de ahogy a balbunkónk beforgatja a vikinget, aztán Nándi fejére varázsol, attól most is feláll. Padoin teljesítménye egyszerre rajzol wtf, not bad és omg arcokat világszerte. Ez az ember eddig általában felbotlott a labdában, és bár futni, szerelni, helyezkedni tudott, a legközelebbi emberig jó eséllyel el tudta rúgni a bőrt, sokkal többször akartuk a bús picsába hajtani, mint akár csak egy biccentés erejéig elismerni. Az első jó meccsét a Celtic Parkban láttuk, amikor a lógó belű Pelus helyén bő 20 perc alatt röhögve tartotta a tempót a futógépekkel. Akkor merült föl bennünk először, hogy ennek az embernek nem az a baja, hogy nem tud focizni, hanem az, hogy digó. Van rá egy próba nélküli naugyém, hogy Hodgson simán beválogatná. Biztos fogjuk még szívből gyűlölni, de jelenleg az van, hogy Padchinho (© by _beni) teljesen használható balbekk. Ahogy Ricardo pajtásunk írta a hétközi poszt alá, most épp Padchinho maga a Spirito Juve, aki ráadásul ezzel tökéletesen tisztában is van: a Tuttosportnak adott nyilatkozatában meg is jegyezte, hogy érzi ő a saját korlátait, ahogy felépülnek a sérültjeink, ő szépen visszaül a padra, és sportszárat húz, ha újra szólítják. Örökké hálás lesz Conténak, mert tudja, hogy nagy rá ez a kabát, de igyekszik, teper, engedelmeskedik, és örül, hogy nála sokkal technikásabb csapattársakkal játszhat. Cukipofa, imádod.

További gondolatok címszavakban:
– Karcsinak volt már jobb meccse, de így is összejött neki egy BL-dugó idegenben; ilyenre utoljára valamikor a paleocén hajnalán volt példa.
– Allegri már nem csak hisztiben emlékeztet Contéra, hanem abban is, hogy formába tud hozni játékosokat, és mer nem csak felállást, taktikát is váltani, ha betúrósódik a gépolaj. Ráadásul Maxicica nyert már BL-meccset Skandináviában, ugyebár.
– Pirlo, uhh. Szundi annyira nem volt gáz, mint a törököknél, de így is lekontráztak minket abból a szabiból, amit be kellett volna tekernie a sorfal fölött. Mikor egy sima oldalpasszból bedobás lett, mert Licht közben huss, 20 méterrel odébb került, mint ahol Pirlo sejtette, _beni a listán követelte, hogy “könyörüljön már meg rajta allegri!44”.
– Nem volt illúzió a Lazio elleni formája, Pogba tényleg rendben van.
– A maradék kimenetek lehetséges permutációi közül csak egy esetben szopizunk: ha kikapunk a Bilbaótól, és a PAOK otthon veri az amúgy masszív izlandiakat. Nem így lesz. Maxi amúgy is meg akarja nyerni a csoportot, hoppá. (Darti erre az esetre már fogalmazza az “Allegri, maradj!” posztját.)

malm03

malm04Holnap meg jön a derbi, ami egyes vélemények szerint talán már nem is valódi rangadó. Szerintünk az: ellenünk a Toro akkor is feltámad, amikor tetemét megszállják a keselyűk, a lisztkukacok és az inter. Hiába egyoldalú a statisztika, a Toro ellenünk kemény, mint a fagyott medveszar, és rágós, mint a fagyott medveszar. Valahogy mindig becsületbeli ügyet csinálnak a derbiből – talán azért, mert a derbi tényleg az. Venturáék a saját szintjükön hasonlóan gyenge novemberből jönnek, mint amilyen nálunk volt az október: mi nem szoktunk háromszor kikapni egy hónapban, ők meg azért általában behúznak havi 1 meccset. Hát novemberben egyelőre nem jött össze nekik. Jelentős hiányzójuk a játékon kívül nincs, a négygólos kis cigó (a többiek összesen lőttek hármat) kezdeni fog, ami kicsit biztosan facsar majd a szívünkön.

Nálunk az egyetlen komoly problémát a megolvashatatlanul sok sérült okozza: Barza 2014-re kuka, Caceres hetek óta már csak egy apró lépésre a felépülésről, Kwadcsi térdműtétre szorul, 2-3 hónapra dőlt ki, Marrone idén még egy percet sem játszott, és az utolsó pillanatban Romulo is kikerült a holnapi keretből. Ráadásul Padchino is eltiltatta magát, így a nem teljesen 100-as Evra első számú helyettese a jobblábas Mattiello, esetleg a primaverából felrántott, szintén jobbos 17 éves Romagna lehet. A védelem jó része (Licht, Bonu, Chiellini) egy sárgára van az eltiltástól; abba egyelőre nem gondolunk bele, milyen lenne bármelyikük nélkül nekivágni a jövő heti firenzei túrának. A formára mindenesetre egy szavunk se lehet, úgyhogy I. Ferenc Józseffel szólva ide nekünk az oroszlánt!