Ez egy lelketlen, fingszagú kupleráj. Ki is fejtem, miért gondolom így.
Szóval csak megtörtént, ami egyébként már mindenki tud, amit sokan vártak, és ami amúgy is csak idő kérdése volt: kirúgták Allegrit.
És ez így rendben is van. Azaz mégsem.
Kezdjük azzal, hogy miért van ez alapvetően rendben. Aki nem hallotta még a bizsergető című FELÁLLÓ KÓRUS podcastet, az – pótdíj fizetése mellett – hallgassa gyorsan meg, mint gondolnak a legszebb férfiak a témáról. Kb. egy hónapja rögzítettük a hanganyagot, én már akkor sem ragaszkodtam volna az edző megtartásához. Címszavakban szerintem az alábbiak szóltak Allegri menesztése mellett:
- Botrányos játék. Gyenge ez a keret, de annyira nem, ahogy játszottunk. Persze lehet érvelni amellett, hogy ezzel a kerettel kb. ennyit lehet játszatni (ha jól emlékszem, _beni meg is teszi a podcast során), és az is egy legit álláspont, hogy le van szarva a stílus, ez nem jégkorcsolya, csak a pályán megszerzett pontok számítanak. Ezzel részben egyet is értek; én is védekező focit nézve (is) nőttem fel, annak is lehet szépsége, ahogy a kupadöntő mutatta – viszont a szezon nagy részében tényleg nem játszott semmit ez a csapat. Biztos kevesebbeket érdekelne a stílus, ha stabil második lenne a Juve. Ehhez kapcsolódik a következő észrevétel:
- Eredményesség. Ami az Empoli elleni döntetlen óta történt a pályán, arra nincs semmiféle mentség. Van, aki szerint igen: a keret addig hitt a (máskülönben irreális) bajnoki címben, csalódtak a kis nyuszifülek, szegénykék lelkileg összetörtek. Csakhogy ezek az érzékeny fiúkák milliókat keresnek és a világ egyik legsúlyosabb mezét hordozzák, ami kötelezi is őket. Itt nem fér bele, hogy hónapokig szomorkodj, ez (elvileg!) a Juventus.
- Nincs semmiféle fejlődés. Ez a csapat 3 éve ugyanazt játssza, függetlenül az ellenféltől. Az intenzitás változhat, az eredményesség szintén, de maga a Juventus egy egydimenziós, kiszámítható, szomorú társaság. Nincs taktikai sokszínűség, Allegri látványosan veszített a problémamegoldó képességéből. Pár éve még Emre Cant és Bernardeschit használta csodafegyverként, mindig volt legalább 2 felállás és 2 taktika a cilinderben. Most meg csak 3-5-2 van, csak mély védekezés van, csak saját térfélen van esetleges presszing, csak elvétve törekszünk labdatartásra, csak az első 15-20 percben focizunk magunktól. Ez a csapat ráadásul csak sokat védekezik, nem pedig jól. (A Bologna gyengébb állománnyal kapott ennyi gólt…)
- Nincs támadójáték. Oké, nincs Ronaldo vagy Dybala sem. Oké, az elmúlt 30 év öt legmagasabb gólterméséből hármat is Allegri szállított. De amit ebben a szezonban támadójátékként produkált a csapat, arra nincs mentség. Nincs kreativitás, váratlan megoldások helyett esetlegesek vannak.
- Fizetés. Allegri nettó 7 milliót + bónuszokat keresett. Borzasztó sok pénz ez ilyen teljesítményért.
- SATÖBBI. Ezer sebből vérzett az elmúlt három év, ami a pályán történteket illeti.
Visszatérése óta Allegrit többször is ki lehetett/kellett volna rúgni. A Maccabi elleni vereség volt talán a legdurvább mélypont, annyira balfaszul egyszerűen nem lehet kimenni a pályára ebben a mezben. Moggi biztosan vért fakasztott volna mindenki dobhártyájából, akinek ahhoz a meccshez köze volt. De gyalázatosra sikeredett a Monza elleni dupla zakó, a Villarreal elleni hazai vereség, a Chelsea elleni (szerencsére kevés téttel bíró) durva ruha, hogy az Udinese elleni, februári döbbenetet ne is említsük.
Nézzünk azért pár ALIBIT is:
- Gyenge a keret. Hát, tényleg az, ne szépítsük. Tegye mindenki a szívére a kezét, és sorolja fel, a mostani legerősebb kezdőnkből – ha egyáltalán van olyan – ki férne be a 2013-2020 közötti időszak bármelyik kezdőjébe! Bremer Benatia helyén játszhatott volna, ez eddig egy. Chiesa a sérülése előtt Mandzukic vagy Cuadrado helyére befért volna – de ez a lábadozó, 1-2 hónapig terhelhető Chiesa egyelőre még nem az a játékos, aki megnyerte az olaszoknak az EB-t. Egy formában lévő Vlahovic azért egyértelmű upgrade Matrival szemben. És ennyi. Bremer kivételével az izé mostani kezdőjében is nehéz lenne bármelyik játékosunkat elképzelni.
- A gyenge keret ellenére sokáig erőn felül teljesített a csapat. Idén egy erős izével január végéig tartottuk a tempót. ~92 pontos szezont hozott volna, ha sikerül abban a formában letolni az évet. Ezt nem vehetjük el Allegritől.
- És hát a legfontosabb: a poszt további részében nézzük meg, milyen klub állt Allegri mögött.
Azt már megbeszéltük, hogy alapvetően gyenge a keret. Megvan ennek is a racionális indoka, címszavakban: covid, Agnelli/Paratici/Cherubini, UEFA-tiltás. Ezzel együtt ha egy klub kifizet évi 7 milliót egy edzőnek, akkor nem csak az edzőtől várja el a teljesítményt (amit nem tudott hozni Allegri, ezért a 7 milla rengeteg volt), hanem illene megfelelő keretet biztosítani. Max visszatérése tiszteletére sikerült 3-4 hónap feszült tárgyalás után behúzni LOCATELLIT!!négy!, Ronaldo helyére pánikból leigazolni Keant, és kb. ennyi. Télen Dybala helyére jött Vlahovic, mint az elmúlt 3 év egyetlen érdemi beruházása, meg Zakaria, aki fél év betyárköte-érlelés után ment is. Majd összesen ~20 milla elköltésével megszerezte a klub a két, vb-re készülő argentint, Miliket, a besózott seggű De Ligt helyére Bremert (köszönjük, Matyi, hogy nézne ki most az izé Bremerrel…), Kosticot, és az évezred legrosszabb igazolását, a sérülékeny, profi focistára hunyorítva sem hasonlító Pogbát. Az utolsó nyarat hagyjuk is, az UEFA-kizárás miatt értékelhetetlen a tavalyi mercato. A téli időszakban Allegri állítólag egy kezdőbe való középpályást kért az időközben kieső Pogba és Fagioli helyére, ez lett Alcatraz. Vannak, akik szerint Allegri úgy jött vissza, hogy teljhatalmat kapott az igazolások tekintetében is, de ezt senki nem gondolhatja komolyan. Majd Allegri fogja kibányászni Zakariát a BuLi középmezőnyéből, Alcatrazt az angol másodosztályból, meg Weah-t a Lille-ből, ne ökörködjünk már.
Tehát van egy klubunk, amely pénz és szakértelem hiánya miatt nem volt képes a klub hírnevéhez méltó keretet összerakni. Majd lemondott az Agnelli-Nedved-Arrivabene-féle teljes vezérkar, Elkann átvette az irányítást, és hozott két csinovnyikot (nevezzük meg őket: Ferrero és Scanavino) a klub élére, akiket azzal bíztak meg, hogy tegyék helyre a klub jogi, pénzügyi és politikai helyzetét. És innentől lett érdekes Allegri helyzete. Amíg Ferreróék és a jogász slepp a FIGC és az UEFA jogi osztályával leveleztek és próbálták visszalapátolni a lóba a szart, addig Allegri volt az egy személyes Juventus. Edző mellett ő lett a csapat PR-osa, rajta kívül senki nem szólt egy kurva szót sem a klubért. A meccseket követően korábban Marotta, Nedved és Paratici is ki mert állni az esetleges foscunami közepébe, de amióta lecserélődött a vezetés, a két fő ember legfeljebb semleges témákban volt képes állást foglalni. Mindeközben Allegri próbálta összefogni a keretet, és a pályán a csapat simán ki is harcolta a BL-szereplést – amit aztán Gravina és Ceferin elvettek a csapattól.
És idén sem lett jobb a helyzet: a klub hagyta, hogy gyepálják, akár magát a klubot, akár Allegrit. Igaz, Giuntoli már-már vezetői erényeket villantva egyszer (EGYSZER) megjegyezte, hogy amikor pontokat veszítettünk, az a rossz hozzáállás, a sérülések és a bírók miatt voltak: a Juve az egyetlen csapat, amely javára nem döntött a VAR (azóta ez változott, EGY kedvező ítéletet kaptunk). Ez volt az egyetlen alkalom, hogy a klub bármilyen szinten célzást tett arra, ami a kupadöntőn is egyértelmű volt: a Juventus – Ferrero és Scanavino megfeszített munkája ellenére – továbbra is szálka a rendszer szemében.
És akkor jött a kupadöntő. Maresca botrányosan vezetett: nem kapott meg a Juventus egy egyértelmű büntetőt, Maresca rengeteg faultot fordítva fújt be, Vlahovic második gólját addig nézegették, amíg találtak egy frame-et, amin 1 pixellel a védő előtt volt a meze ujja, és – amikor Allegrinél elszakadt a cérna – Danilo fejsérülése miatt Maresca nem állította meg a játékot, így jutott nagy helyzethez az Atalanta.
Allegriben itt megpattant valami. Elküldte a picsába Marianit (4. játékvezető), megkapta a pirosát, ezután még visszament felkérdezni a sporit, hogy hol van a főnöke (dov’è Rocchi, dov’è Rocchi?!), szétrúgott egy világítótestet az Olimpicóban, majd elkapta és fülletépéssel fenyegette a Tuttosport főszerkesztőjét, Guido Vaciagót, akit azzal vádolt, hogy „a klub” (valószínűleg célzás Giuntolira) mondott neki tollba hazug cikkeket, majd visszament ünnepelni a kerettel a gyepre, ahol még elhessegette magától Giuntolit.
A valóság ritkán fekete vagy fehér. Ennek az eseménysornak is legalább két megközelítése létezik, közte rengeteg árnyalattal. Egyrészt van, aki szerint profi nem viselkedhet így, ami részben jogos. Tulajdonképp erre hivatkozva rúgta ki azonnali hatállyal a klub Allegrit. (Jogi osztályuk értelmezése szerint ez „jogos indoknak” számít, azaz Allegrinek nem járna végkielégítés. Úgy tudjuk, fog valamit kapni, de nem valószínű, hogy az utolsó évére elvileg járó, teljes összeget. Azt sem lehet kizárni, hogy a felek perre mennek; az európai munkajog alapvetően a munkavállalót védi, de a Juventust perelték már, és Bonucci inkább visszalépett, annyira gyenge lábakon állt az ügye.) Más oldalról ez az ember kb. semmilyen nyilvános támogatást nem kapott a munkahelyétől. A sajtó február óta szajkózza, hogy Giuntoli Mottával szeretné folytatni a következő évet. (Mikortól jöttek a gyengébb eredmények?) A gyenge mercatókat már kibeszéltük. Illetve ott lógott a levegőben a folytatás kérdése. Allegri szerződése lejárt volna jövő nyáron. Ráadásul a FIFA sikeresen úgy időzítette a klubvébét, hogy júniusban kezdődik, júliusban ér véget, így nem csak Allegri, hanem számos játékos szerződése a torna közepén járna le. Ezt két módon lehet kezelni: vagy távozik az adott ember a közelgő nyári szezonban, vagy kap egy, 2025. június 30. után is érvényes szerződést. Ezzel kapcsolatban Allegri állítólag semmilyen kommunikációt nem kapott a klub részéről.
Hónapok feszültsége jött ki Allegriből, szerintem valamennyire érthető módon. A klub meg ahelyett, hogy kiállna mellette és elítélné Maresca botrányos tevékenységét, még kanosszát jár a FIGC és a nyíltan féregista, a kupadöntő alatt sírásra görbülő szájjal lefotózott, díjátadón részt sem vevő Gravina előtt.
Minden tisztelettel, bassza meg magát az ilyen klub. Ez a klub nem rendelkezik karakterrel. Ennek a klubnak volt pofája pár hónappal a Szuperligával kapcsolatos uniós állásfoglalás várható meghozatala előtt formálisan elindítani a sorozatból való kihátrálást, csak hogy ne érhesse szó a ház elejét. Ez a klub hagyja, hogy üssék, és a saját alkalmazottait képtelen megvédeni. Ez a klub magát sem védi meg. Méghogy mi kérjünk bocsánatot Gravinától, a büdös lófaszt. Ennek fordítva kellene megtörténnie! Ez egy gerinctelen, szervilis csürhe, működését tekintve ugyanaz, amelyik csak azért beletörődött a szinte percek alatt megszült calciopoli-ítéletbe, hogy nehogy a többi olasz klubot hátrány érje. És ez a klub rúgta most ki Allegrit. Ez a klub nem a Juventus.
A Juventus teljes mellszélességgel kiállt volna Allegriért, elintézte volna, hogy a nápolyi majom Maresca a büdös életben ne kerüljön Juventus meccs közelébe, majd a nyáron menesztette volna az edzőt. Így most Ranieri, majd a Ranierit váltó Ferrara után Allegri lett a 3. Juve-edző az elmúlt 50 évben, akit szezon közben rúgtak ki.
Még egyszer, nem az a baj, hogy Allegri távozott. Hogy mit várunk a borítékolható utód Mottától, arról még fogunk beszélni. (Vicces lenne, ha félidőben, a Dall’Ara kezdőkörében írná alá a szerződését. :DDDD) Mindenesetre Allegri zsinórban a harmadik edzője a Juventusnak, aki alatt alulteljesít a keret; aligha kizárólag az edzők hibája ez, ugye. Ezzel együtt véget ért Max második ciklusa, szerintem semmi értelme lett volna folytatni. Számos alkalommal ki lehetett, ki kellett volna dobni a visszatérése óta. Ahogy viszont távozott, az semmilyen szinten nem méltó egy olyan klubhoz, amilyennek a Juventust szeretném látni.
