FELEMÁS ÉRZÉSEK KAVAROGNAK BENNEM.
Egyrészt majd’ összeszarom magam, amikor arra gondolok, hogy a Bonucci, Rugani belső párosnak kéne megállítania a Ziyech, Neres, Tadic hármast. Chiellini nélkül eleve objektíve rosszabbul szerepel a Juventus (lásd lenti tweet), ehhez még tegyük hozzá, hogy az Atleti elleni visszavágót leszámítva Bonucci képtelen volt ordas balfaszság nélkül lehozni 90 percet, és Ruganit is nagyon rég láttuk farpofái között kacéran harangozó betyárkörték nélkül.
Nem nyugtatja meg a kavargó gyomorideget az sem, hogy amikor utoljára láttam az Ajaxot, kb. úgy játszadoztak a Ramos nélküli Real Madriddal, mint ahogy a ’09-es Barcelona szinte bármelyik ellenfelével. Tadic minden költői túlzás nélkül hozta a csúcs Messi teljesítményét, Ziyechet meg bármikor leigazolnám, még sosem láttam közepesen sem játszani, szédületes tehetség. De Jong sem hagyott semmiféle kétséget, megéri az árát, amit a Barcelona fizet érte. Gyorsak, agresszívak, bátrak, kedvelhetőek. Ha valaki könnyű meccsekre számít, nagyot koppanhat.
De! Ezt nézzétek:
Ronci és a spagetti rőzse visszatértek! Ezzel szemben semmiféle mosogatószernek nincs esélye, wehehe. Illetve eszembe jut, mennyire nem hittünk a csapatban a Bilbao elleni visszavágó előtt, és mekkorát alakított mindenki, a szurkolók által már kirúgott Allegritől a lesajnált Emre Canon át a látszólag formán kívül játszó Bernardeschiig. Az élethosszig tartó tanulási folyamatunk egyik legfontosabb eleme: ne kételkedj a Juventusban, ne kérdőjelezd meg Allegrit, bízz Ronaldóban.
Sőt, SŐŐŐTTT, jöjjön itt _beni kommentje, aki olvasván a poszt vázlatát, ezt dörögte billentyűzetbe:
Dina szétbassza a fejedet, hogy nem írtad bele, hogy amikor legutóbb játszottunk a BL-ben az Ajaxszal, előtte pont ugyanígy a Milant nadrágoltuk el (csak akkor randábban, és idegenben, és ott volt a meccsen a szabolcsi zugügyvéd(bojtár) )
Ez egy újabb jel. A jelek szerint rendben leszünk. Fossanak ők.