Mit adtak nekünk a rómaiak? Egy új becenevet Mandzukicnak (lásd a címben), 3 pontot és lehetőséget arra, hogy tartsuk a lépést a Napolival. Köszönjük!
Jegyezzük meg elöljáróban, hogy egy ideje a Roma kispadján az a Spalletti foglal helyet ismét, akit – döbbenet – kedvelünk! Meg is nehezíti a dolgunkat, hiszen míg a római alakulat egy őszintén rühellhető horda, Spalletti egy kulturált ember, akit jó látni a pálya mellett. Welcome back!
Nainggolan szerint a Roma döntetlent érdemelt volna. Mi ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy szerintünk pedig pont egy nagy lófaszt érdemeltek. Mert hiába rakta össze Spalletti a védekezést, ha nem sikerült egy árva helyzetet sem kialakítani a meccs vége felé megkapott kamu szabadrúgás kivételével.
A meccsen egyébként semmi sem történt. Mandzukic hozta a formáját, azaz a nagy büdös semmit, amiből most még gól sem lett. Szerencsére Dybala is hozta a saját formáját, ismét gólt szerzett. Pogba cukifiú, egészen szarul játszott, viszont még így is látszott rajta, hogy néhány év múlva nagyon fog örülni neki az a klub, ahol varázsol majd. Csudálatos játékos lesz, amit ma egy zseniális passzal vetített előre.
Az eseménytelenség ellenére ez azért mégiscsak egy rangadó volt, hiszen a Roma leszakítása volt a tét. Ez sikerült. 10 ponttal vagyunk a Roma előtt, ami annak fényében, hogy 11 fordulóval ezelőtt ők voltak 11 ponttal előttünk, egészen döbbenetes. Meg kell állapítanunk, hogy Johann, a pálcikaember igazat mondott, amikor a pontok gyűjtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mi 33 pontot gyűjtöttünk az elmúlt fordulókban, a Roma pedig jóval kevesebbet. Így tessék: máris hátrányba kerültek. Johann egy zseni.
Kellett a győzelem, és bízzunk benne, hogy a srácok a következő hetekben hozzák a kötelezőket, és a Napolit már úgy fogadhatjuk, hogy nincs pontelőnyük. Nekik szarabb most a menet.
Jaj, el ne feledkezzünk a „különligábankéneindulni” kórusról. Mivel az elmúlt időszakban a római életstílus maga volt a rinyálás, azért halkan megjegyeznénk, hogy a bíró spori egy akkora kezezést nem adott be tizinek, mint ide Lacháza. De érezte ő is, hogy para lesz, ha nem ítél semmit, ezért inkább fújt kifelé egy szabadot, amit a rendező is többféle visszajátszással próbált értelmezni, de sajnos nem sikerült olyan kameraállást találni, amin a kezezésen kívül más szabálytalanság lenne. Sebaj, nem ezen múlt. Azt pedig nem is várjuk el, hogy De Rossi „kussolj, te szar cigány” dumáját utólag szankcionálják esetleg.
„Kussolj, te szar cigány.” – Voltaire