tl;dr: ott folytattuk, ahol a City ellen abbahagytuk.
Beni összeszedte múlt héten, miből látszik, hogy a Juventus szezonja kezd abba az irányba menni, amit szeptember óta hiányolunk. Árnyaljuk tovább az előző posztban kifejtett, „jó az irány” gondolatot!
Kezdjük ott, hogy tegnap a Gazzetta osztályzat nélkül hagyta ŐBuffonságát, és nem véletlenül: Gigi ingyen, testközelből nézte végig, ahogy a skacok a Conte-féle éveket idézve domináltak, és kapura lövésig sem nagyon engedték az ellenfelet. Ez volt a Juve idei ötödik clean sheetje, ami még mindig elég gyászos 14 meccset követően, de a kollektív önbizalom építését kiválóan szolgálja.
Szedjük szét a bajnoki szezon eddigi 14 mérkőzését két hetes blokkra!
Egy fociszezon ritkán alakul lineárisan, egy csapat kisebb-nagyobb formaingadozások nélkül elvétve teljesít 9-10 hónapon keresztül. Nem vártuk, hogy végig olyan szarok és pechesek leszünk, mint az első néhány kör során. Az azonban kellemes meglepetés, hogy ilyen gyorsan összeállt a védekezés. Míg az első 7 kör alatt kapott 8 góllal maximum a középmezőnyt célozhattuk (és a tabellán elfoglalt 12. hely is pont ennek felelt meg), addig az utóbbi 7 alkalommal kapott 3 gól már az évi ~20 dugó környékén teljesítő, elmúlt 4 évben látott védelmet idézi. Azt is jegyezzük fel, hogy egyelőre a védekezést illeti bő nyálas dicséret, a támadójátékunkban még bőven van tartalék. A duplahetedik szezonok óta összesen 291 gólt szerzett a Juve, ez mérkőzésenként 1,91-es átlag. Az utóbbi 7 meccsen tartunk 1,57-nél. Az utolsó négy meccs viszont kiválóan sikerült: négy győzelem, két clean sheet, 8 rúgott gól, ez eredményességben és játékban (a városi derbi utolsó másodperces, kissé szerencsés győztes találatával együtt is) tényleg egy csapat.
A szezon kellős közepén elkövetett edzőtáborozást a szakma ritkán tartja megfelelő megoldásnak a válságkezelésre. Tavaly a Benitez-féle Napoli vonult el egy hegyi fakalyibába, hogy aztán pocsékabb legyen, mint előtte. Nekem is voltak kétségeim, amikor a Sassuolo elleni mélypontot követően híre ment, hogy a Juventus edzőtáborba vonul, hogy a nagyfiúk elmondhassák a kisfiúknak, hogyan kell viselkedni egy ekkora csapatnál. Az eredmények viszont nem hagynak kétséget: használt Buffon, Evra és a többi rangidős hegyi beszédje. A tegnap a meccsbe remekül beszálló Zaza is ezt emelte ki a mérkőzést követő nyilatkozatában: a nagyok szépen szóltak, a kicsik nyitott füllel sasoltak, s az egészből összeállt egy csapat, amelyik szentül megfogadta, hogy a téli szünetig minden meccsét megnyeri. A támadójáték néha teljesen esetleges (lásd tegnapi első fél óra), a védekezésben is akadnak wft pillanatok (tegnap volt, hogy megkérdőjeleztük Barzaglit, ezzel együtt a világegyetem létezését), de legalább van tartás, stabilitás és küzdőszellem. A legnagyobb változáson talán Pogba ment keresztül: elhagyta a csillivillit, egyszerűsített a játékán, és végre ha be is találna 30 méteren kívülről, el is hinnénk, hogy ez a tavalyi Palikánk.
Apróságok címszavakban:
- Régen volt ilyen kellemes problémája Maxinak a támadósorban: Mandzukic góllal, Dybala gólpasszal, Zaza góllal és kulcspasszal, Morata assziszttal zárt.
- Stuani :il nuovo Gattuso. <3 <3 <3
- Zaza: il nuovo Vieri. 😀 😀 😀
- Cuadrado: il nuovo Kraszics. :(((
Lőtávolban a dobogó, 3 pontra a Rinya, ki gondolta volna napra pontosan egy hónapja, amikor 10 fordulót követően Hegedűs Rudiéktól 11 pontra álltunk… Estére forza döntetlen, forza Vezúv!