(„Életet” – válaszolta Wágner úr) Furcsa belegondolni, hogy a 118 éves európai mamutklub következő jó néhány évének sorsa egy mindössze 21 éves játékos sorsától függ. Pedig így van.

yeah

Az egész onnan indult, hogy a listán S4tchy megkérdezte, komolyan írtam-e a legutóbbi posztban, hogy szívesen látnám Gallianit a Kobra helyén. Én meg azt válaszoltam, hogy mivel közismerten juventino, és közben nagy játékos, simán. Innen jutottunk el odáig, hogy kit látnátok szívesebben a Juve képviseletében a tárgyalóasztalnál, amikor Pogba árát kell kialkudni, Gallianit vagy Marottát?

(Ide kell írnom, hogy a Kobra mellett a szokás szerint vadítóan intelligensen érvelő S4tchy megjegyezte, „amúgy a kobra se balfasz gallianihoz képest, lásd a létszámon felüli matri, akin 11 millát kerestünk úgy, hogy most megint nálunk játszik, egy alacsonyabb bér feléért.” Bencsi <3 S4tchy)

De kanyarodjunk vissza üstöllést a témához.

Nekem szemernyi kétségem sincs afelől, hogy Paul Pogba két éven belül a világ legjobb középpályása lesz. Egy Yaya Touré 2.0, mert miközben lehetetlen tőle elvenni a labdát, cserébe a pók lábaival mindenhova odaér, úgy passzol, mint Pirlo, úgy lő, mint Nedved és úgy érkezik a kapu elé, mint Treze. A szar sérókon kívül semmi nem utal rá, hogy egy kis szarcsimbók lenne, sőt kifejezetten szimpatikusan, néhol már-már álszerényen nyilatkozik. Ezzel, gondolom, eddig semmi újat nem mondtam.

Egy tábla Milka

Pogbával kapcsolatban nem kevesebbről kell döntést hozni, mint a Juventus következő 4-5 évéről. Nem elírás, négyötév. A döntéshez, ami most a Marotta-Paratici-Agnelli hármas (valamint az izgatottan figyelő Allegrit) minden percét leköti, már többen hozzászóltak a sajtón keresztül. Nemrég Raiola rebesgette, hogy azért kell eladni, mert az árából nagyon jó játékosokat lehet venni, nemrég Trapattoni tette hozzá, hogy „ha egy klub őrültséget akar csinálni, hagyni kell.” De vajon mi a jobb: eladni, és az árából csapatot építeni, vagy megtartani, és köré építkezni.

Ha megtartjuk Pogbát, abban az a jó, hogy a miénk marad. Viszont költeni kell (lásd alább), még ha igaz is, hogy Vidal és Marchisio még sokáig képesek hozni a szintet, és ha felépül Asamoah, még tovább nőnek a variációs lehetőségek. A francia köré nemcsak csapatot lehet építeni, de a brandet is erősíthetné. A gyerkőcök imádják a látványosan és eredményesen játszó spílereket, mehet a saját cipőmárka, jótékonysági alapítvány és később a privát F1-es csapat. Franchise Player kell? Look no further, itt a tökéletes választás. Szögezzük le, egy Pogba köré épített Juventus határozottan jó csapatnak tűnik, és minimum elmondható, hogy bőven van benne perspektíva.

Ebben az esetben azonban értelemszerűen nem jön pénz, sőt nemcsak költeni kell a csapatra, hogy európai szinten is a legjobbak közé tartozzon, de Pogba fizetését is jóval feljebb kéne tornázni. Nem is kicsit, PL-szintű fizetést kell adni neki, mondjuk 7-8 millát (= cca 16 guriga kiadás) . Ha Pogbát egy BL-esélyes csapatként akarjuk megtartani, a mostani öregecskedő csapatra még erősen költeni is kell, egy jó center és legalább két védő bőven elférne. Azok is jó játékosok, úgyhogy egyrészt drágák, másrészt sokat keresnek. Pont az a kombó, amit a Juventus mindig is utált.

Nagyon gyorsan meg tud nézni egy patkót

Ha eladjuk Pogbát, olyan tőkeinjekcióhoz jutunk, amit ha okosan használunk fel, a fenti esethez hasonlóan biztosítani lehet a Juventus következő időszakának nyugalmát. Ráadásul nem kellene extrát költeni, csak a Pogbáért kapott pénzből lehetne három nagyon jó játékost hozni, és valószínűleg még maradna is egy kis pénze egy Cagliari-spílerre Allegrinek (Murrut szó nélkül hoznám). Az eladásnál majd érdemes lesz nagyon figyelni az időzítésre. Nem megy az ember úgy a bazárba, hogy minden árus tudja, vastag, mint a mamutszar. Úgy kell csinálni, mint a Spurs, akik felekezetük ismeretében nem meglepő módon roppant okosan intézték a dolgot: eladták a nyár elején Bale-t, szóban elköltötték az árát, aztán az átigazolási szezon végén megengedték a Realnak egycsilliárdért, hogy bejelentse. Így kell nekünk is.

Ugyanakkor Pogba nélkül azt a bizonyos franchise playert meg kell vennünk. Marchisio nem alkalmas, Chiellini címerállattá koronázását még a cserpákos szűk családja is megmosolyogná, Pirlo öregebb mint lassú, Tevez meg közölte, két év múlva hazamegy. Gondolkodik az ember a neveken, hogy kik jöhetnek szóba, van is egyből vagy 10 jelölt, aki léptethetne a Juve, de ezt a játékot most inkább meghagyjuk a kommentelőknek.

Nekünk nem viszket, ha Marotta pöcsét szarrá csípi a csalán. Szurkolóként nem is kérdés, hogy mind azt szeretnénk, ha Pogba maradna. Rég volt hasonlóan kiemelkedő képességű játékosunk, talán Nedved volt az utolsó ilyen minőségű középpályásunk, és könnyen lehet, hogy sokáig nem lesz hasonló. Sajnos azonban a jelek nem azt mutatják, hogy Pogba nálunk maradna, és bár ezért nem tudunk haragudni a gazdasági döntéshozókra, azért egy kicsit mindig lehet bizakodni. Én például már tavaly biztosra vettem, hogy Vidalt elviszik a nyáron, aztán mégse.