Ma játszunk a Cataniával. Vagy a másik korzikai csapattal, mindegy.

Ha jól megborítjuk a Messinát, akár a kieső helyekig is zuhanhatnak. Ennyit a szardíniaiak játékerejéről. Mi sokkoló meglepetésre 3-5-2-ben kezdünk, a hosszú ideje sérült játékosainkon kívül csak Padoin fog hiányozni. Továbbra is megalol az egész sztori. UPDATE: Megsérült Evra, viszont visszatér Romulo.

Nem annyira nagy meglepetés viszont, hogy Allegri (takarodj!) engedett a meglepően heves népharagnak, és kirakta Pirlót a csapatból. A Catania ellen biztosan Marchisio kezd majd a mélységi irányító posztján, és mi üdvözöljük a döntést. Még akkor is, ha késett vagy négy napot.

Kicsit megint fordítva ülünk a bilire, azaz a Conte által is többször elcseszett feladattal Allegri sem boldogul. Egy kiesőjelölt ellen mondjuk pont fasza lenne Pirlo, hogy visszaszerezze a formáját, mozogjon egy kicsit, meg ilyenek. A Fenerbahce otthonában viszont teljesítmény kellett volna arról a posztról, az meg csak akkor jött, amikor beszállt Marchi. És már Kairóban is későn. Most meg jön Marchisio, amivel jól tökön is lövi magát Allegri, mert a Kisherceg biztosan jól fog játszani, mindenki arról fog beszélni, hogy „ha ő kezd Tripoliban…”

Hogy bajban van-e a Juventus, az már egy fontosabb kérdés. Nem volt még olyan rég a két hetedik hely, hogy ne fordulna meg a fejünkben a lehetőség, de ekkora baj azért nincsen. Láttunk már idén jobb és rosszabb teljesítményeket, Pirlo sérülése, Vidal formaingadozása, Barzagli majd Caceres kiesése érzékenyen érintette a csapatot, és így is rendben volt eddig a bajnokság. A BL-ben is megvolt az alapjáték, sokat volt nálunk a labda, megvoltak a helyzetek is, de a csatáraink sincsenek nagy formában, úgyhogy akár el is bagatellizálhatnánk a kérdést.

De azért azt se tegyük. Allegri csak annyit változtatott Conte rendszerén, hogy kevesebb fegyelmet követel, kicsit szabadjára engedte a játékosokat, amiben van ráció, de csak ha jó formában vannak. A fegyelem lazulásával azonban olyan kellemetlen fejlemények bukkantak elő, mint a védelem jobb oldalának sebezhetősége, a centerhiány, Vidal hitvány formája és Lichtsteiner futballtudásának teljes hiánya.

Valahol értetetlen a ragaszkodás a 3-5-2-höz, hiszen ennek erőssége a pálya közepére felhalmozott zseniális izomgolyó volt, ami most nincs meg. Ellenben a 4-2-3-1-ben, meg a 4-3-3-ban (ilyenkor már általában szorított a csizma) általában jobban ment a játék, ilyenkor ha bukás is lett a vége, az a töketlen csatárjáték miatt alakult úgy. Egy olyan meccsen, ahol vélhetően 70 százalékban nálunk lesz a labda, érthető, hogy nem kell a négyvédős rendszer, Lichti és Kwadcsi úgyis elöl hédereznek majd végig, de fontos kérdés, hogy nem érné-e meg az ilyen meccseket egy másik rendszer ösztönszintű alkalmazásának szolgálatába állítani. Nem mondjuk, kérdezzük.

A Sasol ellen bukta, és a gyalázatos BL-szereplés után egy olyan kellemetlen kötelező jön, amit mindenki rühell. A stáb azért, mert egyrészt kötelező, másrészt hiába nyerünk 8-0-ra, mindenki csak legyinteni fog. A szurkolók azért, mert legyinteni fognak akkor is, ha 8-0-ra nyerünk. A Palermo meg azért, mert 8-0-ra fogunk nyerni.

Mondunk a végére egy keményet: a Palermo (bár nem az új Casában) a legutóbbi öt torinói meccséből háromszor legyőzte a Juventust. Gránitkemény