A labdarúgás talán az a sport, amely a legeredetibb formájában fennmaradt: nem módosítgatják a játékidőt, a kapuk méretét, a játékosok számát. Az igazán fontos és bevált változások utoljára 20 évvel ezelőtt kerültek bevezetésre (1991-ben az egyvonalas les, 1992-ben a hazaadás eltörlése). Kitalálták az arany- és ezüstgól szabályát, de egyik sem lett életképes, mivel idegen volt a foci jellegétől. Egyetérthetünk abban, hogy a szabályváltoztatásoknak csak akkor van értelmük, ha azok előrelendítik a focit: a szerkesztőségünk hisz abban, hogy ebben a sorozatban olvasható ötleteink ilyenek, és hamarosan bevezetésre is kerülhetnek.

A világ számos játékvezetőjének és sportvezetőjének figyelmét felkeltő sorozatunk korábbi részeiben rámutattunk az alkalomhoz illő öltözködés, vagy az esztétikus támadójáték fontosságára, illetve bemutattuk az eddigi legreálisabb alternatívát a tizenhatoson belüli szabálytalanságok szankcionálására. Ugyanakkor javaslatainkat bizony néha-néha jogos kritika is érte. Különösen így volt ez az esztétikai les esetében, mikor kritikusaink rámutattak, hogy a javaslatban a Barcelona játékának abszolutizálása érhető tetten. Márpedig sokak szerint a Barca futballjának megítélése bizony egyáltalán nem egységes, ráadásul az esztétikai les nagyban kedvezne nekik, míg például a gyakran a védekező játékra építő olasz válogatott az új szabály egyik vesztese lenne. Azt se feledjük, hogy gyermeteg elképzelés a futball minőségét csupán a sok gól vagy a játék látványossága alapján megítélni. Így mindenképp szükséges a szabályok finomítása: hogy ne élvezzenek igazságtalan előnyt a katalánok vagy a brazil válogatott, mindenképp szükséges a pszichikai les bevezetése!

Gondoljunk csak bele: egy-egy szép, bravúros megoldás örömet okoz a nézőknek, és elismerést vált ki a szakértőkből. Ugyanakkor azzal senki nem törődik, hogy milyen lelki hatással van mindez az ellenfélre. Azokra, akik elszenvedői az ollózásoknak, cselsorozatoknak, hajszálpontos keresztlabdáknak, labdaátvételeknek. Bennük bizonyára komoly lelki törést okozhat az a kisebbrendűségi érzés, amelyet akkor tapasztalnak, mikor saját megoldásaikat összevetik például Messi vagy Ibrahimovics játékával. Ez pedig nem helyes így; a sport nem csupán a testi, hanem a lelki egészséget is kell, hogy szolgálja! A szabályoknak pedig azt kell szolgálniuk, hogy ez meg is valósuljon.

Az év gólja – természetesen szabálytalan volt

A pszichikai les ezt a kiáltó igényt elégítené ki. Javaslatunk szerint a játékvezetőnek akkor kell pszichikai les miatt megállítania a játékot, amikor úgy látja, hogy egy megoldás annyira bravúros volt, hogy az lelki sérülést okozhat. Amennyiben ilyen történik, a vétlen csapat közvetlen szabadrúgással hozhatja játékba a labdát – azaz amennyiben a pszichikai les a büntetőterületen belül történik, és a védő követte el, tizenegyest kell ítélni. A potenciális lelki sérüléstől függően akár kettőt is!

A pszichikai les egyértelmű! A kérdés csupán az, hogy egy vagy két büntetőt kell ítélni Nesta szerelése után

Persze ezen a ponton felmerülhet néhány jogos ellenvetés a játékvezetésben és pszichológiában egyaránt jártas olvasóban. Például ki ítéli meg, hogy mi okozhat lelki sérülést? A megoldás kézenfekvő: az amúgy is csak komoly feladat nélkül héderező ötödik játékvezetőket le kell cserélni szakképzett pszichológusokra, akik állandó rádiókapcsolatban állnának a bíróval, és azonnal jeleznék neki a szabálytalanságot. Természetesen a videóbíró bevezetése még javíthatná is a helyzetet, hiszen az ismétlésekből könnyen ki lehetne szűrni a túl szép megoldásokat.

Fontos probléma lehet a szimulálás kérdése is: mi van, ha egy védő csak eljátssza, hogy rosszulesett neki a kötény, ami kapott, valójában egy kérges lelkű fajankó, akit az egész kicsit sem érint meg? Itt ismét az ötödik játékvezető felelőssége lenne nagy, aki szakértelme révén kiszűrné az ilyen eseteket. Emellett utólag pedig a pszichológusokból és pszichiáterekből álló fegyelmi bizottság is szankcionálhatná a szimulálást.

A helyes döntés: szabadrúgás kifelé

Meggyőződésünk, hogy az esztétikai és pszichikai les együttes alkalmazása – a futballisták, edzők és nézők lelki egészségre gyakorolt pozitív hatáson túl – sokkal igazságosabbá és egyenletesebb színvonalúvá tenné labdarúgást, így mindenki érdekét szolgálja az új szabályok bevezetése. A jövőben tehát egy csapatnak nem csak a párharcokra vagy a taktikai felállásra kellene koncentrálnia, hanem arra is, hogy ne játsszon túl szépen, de nagyon csúnyán sem. És persze rengeteg lehetőség nyílna az olyan trükközésre, hogy egy játékos egyszerűnek tűnő megoldásokat alkalmazva elkerülné a pszichikai lest, majd utólag kiderülne, hogy egy zseniális trükköt alkalmazott, amit nem vettek észre. Ez pedig növelné a mérkőzések utáni elemzések nézettségét is, ami reklámbevételt generálna. Számításaink szerint a pszichikai les összességében évi 3 százalékkal járulna hozzá a globális GDP növekedéshez.