Igen, levertük a Chievót. Elég könnyedén, nagyjából esélyt sem adva az ellenfélnek. Lőttünk szép gólt (Kwadcsi), szerencséset (Marchisio) és kapushibát kihasználósat (Llorente), miközben a Chievo szépítését zajos tapsvihar köszöntötte a burleszk-rajongók táborából.
A meccsel igazából nincs is mit foglalkozni, nagyon sima volt, végig uraltuk a játékot, és magabiztosan húztuk be a győzelmet. Hajtás után ott az összefoglaló, de mögötte már egy egészen más téma kezdődik: Conte kettőt is nyilatkozott, mindkettő megér néhány szót.
Nemtom beágyzni, itten van.
Még egy mondat a meccsről: Marchisio – és ezt nekem különösen fontos leírnom – nagyon jól játszott, a csapat legjobbja volt a Chievo ellen. Jó százalékkal sokat passzolt, voltak jó szerelései, és úgy általában sokkal aktívabb volt, mint például Pogba a másik veronai brancs ellen. Természetesen Pirlo még nála is jobb volt (zsinórban ez a második tökéletes meccse), de az elmúlt időszak miatt Marchisiónak adjuk a MOM-pezsgőt.
Ismert, hogy a napokban Capello azt nyilatkozta, szar az olasz bajnokság, könnyű dolga van a Juventusnak, amely azért esett ki a BL-ből, mert a Serie A nem készíti fel a nemzetközi meccsekre, majd hozzátette, szerinte hülyeség volt Contétől elvenni a csapat szabadnapját büntetésül a Verona elleni döntetlenért.
Rézfaszú Conte mély levegőt vett, a lábujjából is felszívta a turhát, és válaszolt:
“Ha egy futballguru kinyitja a száját, mindannyiunknak térdre kell esnie, és azt mondani, “Igen, uram!” Capello csomó dologról beszélt, például arról, hogy milyen amatőr bajnokságban játszunk. Amióta én vagyok a Juventus edzője, nagyon szeret a csapatomról beszélni, és beleütni az orrát a dolgainkba. Talán zavarják a rekordjaink és a statisztikáink – nyilatkozta a Rai Sportnak (olaszul tudóknak itt a videó az Il Nostro Calcio jóvoltából).
“Olyan legendás egykori edzők, mint Lippi vagy Trapattoni tisztelettudóan viselkednek, Capello viszont nem. Ha a helyében lennék, inkább arra figyelnék, hogy Oroszországra továbbjusson a csoportjából a vébén. Mégis kicsoda Capello, hogy megítélje a munkámat? – folytatta Conte, bár a “Kicsoda Capello?” azért egy kicsit erős – főleg annak fényében, hogy Capello ennyire nem fogalmazott erősen. De nem tudott lehiggadni, a Sky Sport Italiának folytatta.
“Szerintem két rekordokkal teli bajnoki szezon után egyszerűen bosszantó tiszteletlenség így beszélni a csapatomról. Nem szeretem azokat, akik tanárként akarnak viselkedni, holott nem is ismerik a körülményeket. Jobban tenné Capello, ha az orosz válogatottal foglalkozna, mert van gondja elég ott is. Biztosan azért aggódik, mert a statisztikáink lassan fenyegetik az ő Juventusának számait, pedig az a csapat csak nyert két bajnoki címet, de semmi emlékezeteset nem mutatott. Jól emlékszem Lippi és Trapattoni Juventusára. Capello Juventusáról csak az ugrik be, hogy nyert két címet, amit visszavont a szövetség.”
Ejha. Őszintén szólva nem éreztük ennyire keménynek Capello szavait, így vagy az van, hogy Conte a kelleténél idegesebb, vagy a háttérben voltak még odamondogatások. Pedig a két edzőben nem csak az a közös, hogy mindkettő idegbeteg, és hogy mindkettő szívesebben nézte Del Pierót a padon , mint a kezdőjében. Capello a Juventus történetének egyik legnagyobb edzője, ez tény. Nem úgy a legnagyobb, hogy a Juventusnál a legnagyobb, hanem a legnagyobb edzők egyike, akik valaha irányították a klubot. Igaza van Contének: Capello csapata a világon semmi különöset nem mutatott, csak nyert. De azt mindig. Mindegy volt, mit csinál az ellenfél, a Juventus valahogy mindig lőtt egy gólt, kapni pedig jobbára egyet sem kapott. Tiszteljük, becsüljük és nagyon szeretjük, hogy Contének ez kevés, és borzasztóan szeretnénk, ha néhány év múlva egy lapon emlegethetnénk Capellóval, de Conte egy kezdő edző, aki legyen bármilyen tehetséges és sikeres, egyelőre sehol nincs Capellóhoz képest, így erősen visszatetszőnek látjuk a stílus, amivel nekiugrott az Ordibátornak. A calciopoli idegekevése különösen gyomorforgató lépés volt.
De van még tovább is.
“Néha fel kell emelnem a hangomat, hogy a játékosok ne veszítsék szem elől egy pillanatra se a közös célt – mondta már az elmaradt hétfői pihenőnappal kapcsolatban, amit Capello is kifogásolt. – Nem azért büntettem meg a csapatot, mert döntetlent játszott Veronában, hanem azért, ahogy játszott.”
Ezzel viszont teljesen egyetértünk, és menet közben már olyan pletykák is napvilágra kerültek, hogy a dühe egyértelműen Pogbára irányult. És teljesen igaza is volt: Pogba szemmel láthatóan puszta lazaságból, nemtörődömségből és fegyelmezetlenségből adódó hitvány játéka nekünk is szemet szúrt, egyáltalán nem meglepő, hogy egy Contéhoz hasonló habitusú edző nem tűri az ilyesmit. Mivel három nappal később Pogba ügynöke, Pöfeteg Döbrögi jelezte, csak a vébé után kívánják aláírni a francia zseni új szerződését, nem nehéz összerakni, hogy Pogba a – jogos – lebaszás után rohant Raiolához rinyálni, aki erre a maga módján egyből izmozni kezdett. Ha így történt, és Pogbának tényleg kevés volt a lecke, amit a késéséért kapott, akkor nem a megtartásáért, hanem a minél jobb alkupozícióért kell hajtanunk a nyáron. (Én egyébként is így készültem, de ez most mindegy.)
Aztán Conte – teljességgel a szívünkből szólva – még hozzátette, hogy rohadtul ki van akadva azokra, akik kifütyülték Giovincót. Erről mi magunk is írni akartunk, engem személy szerint nagyon kiborított, amit a kisember kapott. Nem játszott jól, az tény, viszont harcolt, próbálkozott, voltak is jó megmozdulásai, de ő nem ez a szint. Viszont kifütyülni egy saját játékost? Az mi a fasz? Hogyan? Mi értelme van? Mert így csak elmegy a kedve, az a kevés maradék önbizalma is, és dacos lesz. Képtelen lesz formába lendülni, pedig hiába vagyunk most nagyon sokan előre, szükség lehet Giovincóra. És ha pályára lép, akkor hogy fog játszani ilyen hangulatban? “Nincs magyarázat arra a hangulatra, ami kialakult Giovinco körül. Roppant sportszerűtlennek tartom, ami vele történik. Szerintem mindenki számoljon el a saját lelkiismeretével ebben az ügyben – mondta Conte.
Nem tetszik nekünk ez a nagy felzúdulás, mert nehéz napok jönnek. Csütörtökön kezdünk az Európa Ligában, aztán hétvégén jön a derbi, és a korábban már citált, igen nehéz sorozat. Most nyugalom kéne, és a jó játékból merített erő, erre ilyen ügyekkel kell foglalkozni. Ejnye!