Szubjektív múltidéző: Atalanta

Talán furcsa, de mai ellenfelünkről, az Atalantáról, nem elsősorban a korábbi meccsek ugranak be, hanem az, hogy mennyi jó játékos érkezett hozzánk Bergamóból. Pedig lenne felidézni való meccs is bőven: az 1997-es BL döntő előtti, vagy Del Piero utolsó meccse, vagy amikor Lazzari egyedül ejtette ki Capello csapatát az olasz kupából. Most mégsem ezeket idézem fel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emberhátrány és impotencia

Hát, ez nem kezdődik jól… Vereség otthon az Udinesétől, akik azért valószínűleg nem a nemzetközi kupás helyekért küzdenek majd idén – ennél még akkor is többre számítottunk, ha tudtuk, hogy nehéz lesz pótolni a távozókat, és fájóan hiányzik a csapatból egy trequartista vagy egy regista. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Derby d’… ki a francot érdekel

A Juve és Inter egymás elleni mérkőzései a legnagyobb rangadók közé tartoznak, függetlenül a két csapat helyezésétől. A Derby D’Italia mindig ádáz küzdelmet és néha nagy meglepetéseket hoz, ezért nagy izgalommal várja mindenki a szombati meccset.

Na, hagyjuk ez a bullshitet a tévés “szakértők” meccs előtti közhelyparádéjára. A valóságban ugyanis szinte semmi sem igaz a fentiekből a mai meccsre. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Léptünk egyet

…még szerdán a jó irányba. A gyepnek csúfolt helsinki lápot, illetve annak cirka 500 négyzetméterét háromszor (HÁ-ROM-SZOR, nem írtuk el, baszki, tényleg 8x) csapolták le húzták újra friss gyeptéglákkal a BL-meccs előtti két hétben, és mégis egy fostalicska talajon kellett ölre menni a hisztis vikingekkel (ez milyen oximoron már). Bár az elegáns játék mindenkori istene, Scirea a meccset fentről figyelve nem zokogott a gyönyörűségtől, nincs okunk panaszra: hangyányi választ el minket a továbbjutástól, kezd összeérni Allegri négyvédős rendszere, a csatáraink gyengébb napjaikon is tüsszentenek 1-1 gólt, és hosszú szünet után Chiellini mellett végre Vidal is villantott egy EU-konformot. Hajtás után északi muzsika (némi pesti kötődéssel), visszatekintés és némi derbi-előzetes. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem a terv szerint

A csapat fáradtságát látva Conte állítólag úgy döntött, hogy a következő forgatókönyvet kellene minden meccsen követni: megnyomva az első félidőt előnyt szerezni, majd a második játékrészben magabiztosan őrizve azt pihenni. Ez ugyan nem jött össze, de a scudettó pajzs egyre közelebb. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mondd csak, apu!

Apu, kivel játszik a Juventus a hétvégén?
A Bolognával, kisfiam, ma lesz a meccs, mert húsvét van vasárnap és hétfőn, ezért minden meccs ma lesz.
Biztos a játékosok is mennek locsolkodni, ugye? Nézhetem a meccset? Holnap nem lesz iskola! Leckét sem kell írnom!
Persze, most nem is lesz későn a meccs! Megnézzük együtt, jó?
Apu, elolvassuk, mit írnak a bianconeri blogon a meccsről? Biztos valami vicceset írnak, nem? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kijárt már a pofon

Valószínűleg sokan gondoltuk úgy a vasárnapi vereség után, hogy ez már rég kijárt nekünk. Hiszen az elmúlt hetekben szenvedve, sokszor kifejezetten rosszul, alárendelt szerepet játszva sikerült nyernünk, de nyilvánvaló volt: előbb-utóbb véget ér a szerencsénk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….