Io ti saluto Paulo

Hát elmegy. Elköszönünk, mert mindentől függetlenül ennyit biztosan érdemel.

Mi az első emléked vele kapcsolatban, és ahhoz képest, amit a Torinóba szerződésekor gondoltál, most hogy vélekedsz Dybaláról?

Dino: Többször láttam élőben, nekem a 2015 decemberi Juve-Fio a legkedvesebb emlékem tőle. Meg aztán a Barca elleni csoda. Ezeket a dolgait nagyon szerettem.
S4tchy: Sokszor láttam játszani a Palermóban, de nem tudnék éles első emléket kötni hozzá. Az első benyomásom Dybaláról, a Juventus játékosáról talán az, hogy reméltem, nem lesz nagy rá Tevez kabátja. Bár számomra továbbra is Tevez az Andrea Agnelli-éra kedvenc támadója, őt senki nem tudja elhomályosítani, ezzel együtt Dybala felnőtt a feladathoz. Most a csapat meccseket leginkább eldönteni képes játékosaként távozik, ami nem csak az ő hozsannája, hanem a többiekre nézve kellemetlen is.
Darti: Én nagyon vártam az érkezését. Biztos voltam benne, hogy hatalmas király lesz nálunk. Sajnos az elmúlt két év eléggé feledtette az azelőtti időszakot. Érdekes, semmilyen első emléket nem tudnék mondani róla. Az viszont egy folyamatos élmény volt, és egyre erősebb, ahogy teltek az évek, hogy Dybala egyszerűen nem nőtt fel sosem. Most is ugyanannak a gyereknek látom, mint aki akkor volt, amikor jött.
_beni: Az első emlékem még palermói, egy Romának lőtt gólja után azon vitatkoztunk a stúdióban, hogy a szicíliai csatárok közül Dybala vagy Bellotti lesz nagyobb ász. Amikor – nem olcsón – megvette a Juve, kicsit fáztam tőle, és ami miatt fáztam, abban kicsit igazam is lett: nehéz volt őt elképzelni középcsatárként, pedig a Palermóban azt játszott. A Juvéban ez szóba sem került, de az itt töltött ideje alatt összeálló mindenféle támadósorok közül kevésben érezte magát igazán komfortosan.

Mi az, ami miatt szerinted jó döntés volt a klubtól, hogy elengedte?

Dino: A sérülései.
S4tchy: Egy ennyit sérült játékosnak nem lehet magas fizetést adni, ennyikeh. Szűkösek az erőforrások, ez nem az ezredforduló körüli Izé, ahol belefért, hogy Recoba a fél szezont a lelátón töltötte. A fontos meccseken különösen hiányzott Dybala, mindenki tudja, mennyit (nem) játszott az Ajax, a Lyon, a Porto és a Villarreal ellen. Ezen kívül nem látom, miért ne lehetne megtartani Dybalát. Ha garantáltan tudna 35-40 meccset játszani, nem lenne gond a fizetésével sem, és úgy érzem, taktikailag sem egy óriási feladvány őt beilleszteni egy csapatba.
Darti: Azt furcsállom, hogy állítólag be sem dobtak neki egy kb „4 millió fix + bónuszokkal lehet akár tíz is” ajánlatot. Egyszerűen el lett küldve. Amiből arra következtetek, hogy Allegri sem tartott rá igényt – ebben nyilván szerepe volt annak, hogy nem lehet rá számítani, mert fixen megsérül. Ez a bizonytalanság nagyon nyomasztó lehet, amikor sorozatosan jönnek a fontos meccsek. Illetve emlékeim szerint a legutolsó Allegrivel elbukott BL-döntő után a Mester Dybala távozását is szorgalmazta, de végül nem Dybala, hanem Allegri távozott. Most fordítva történik.
_beni: Kevés szó esik erről az aspektusról, pedig az okok között biztosan dupla szorzóval szerepel, hogy Allegrinek nem kell Dybala. Ha kellene, a klub Torinóban tartotta volna a játékost, ahhoz pedig túlságosan sokat keres(ett volna), hogy megtartsák squad playernek. Hogy Allegrinek igaza van-e, az majd kiderül, de a klub ebből a szempontból jó döntést hozott. A válasz másik része egyszerű: nem áll eleget rendelkezésre a komoly fizetéséért cserébe. Köszi a szép gólt a Salernitana ellen, de hol a bánatba’ voltál a Villarreal ellen?

Mi az, ami miatt szerinted rossz döntés volt a klubtól, hogy elengedte?

Dino: Technikai tudás szempontjából a keret messze legjobbja. Az különösen félő, hogy Milánóban köt ki.
S4tchy: Dybala rendelkezik ebből a keretből a legnagyobb impacttal, beleértve a sérülteket (azaz Chiesát) is. Az ilyen játékosokat alapvetően megtartani kéne egy megfelelő ambíciókkal rendelkező klubnál, nem elengedni. Illetve Dybala tipikus Marotta igazolás: add el Lautarót és az idén gyenge de Vrijt, igazold le ingyen Dybalát, vedd meg Bremert és Scamaccát, és erősítettél egyet a kereten. Remélem, nem Mordor kezére játszunk már megint. Illetve Dybala egyike azon kevés játékosnak, aki miatt leülnek a tévé elé a nézők, vagy esetleg megvesznek egy jegyet, fizetnek egy mezért. A Juventusnak tavaly még volt két, világszerte követett franchise playere, és jelenleg úgy néz ki, jövőre nem lesz egy sem.


Darti: Kurvajó játékos. De ahogy 8 éve még ő volt a következő „következő Messi”, most már látjuk, hogy nem lesz az. Hogy ennek mi az oka, tényleg nem tudom. A válogatottban sem hasít.
_beni: Egy vitathatatlanul kiváló képességű játékosnál mindig fennáll a veszélye, hogy máshol talál magára, és ez a Juve esetében nagyon komoly veszélyforrás. Emlékszem, éveken át mészároltak minket olyanok, akiknek a zebramezes csetlés-botlásai rémálmainkban kísértenek. Azon kívül egy egészséges Dybalára nagyon is lehet támadójátékot építeni, csodálatos bal lába van, technikás és fejben is rendben van, sok nagy meccsen játszott kiválóan. Kicsit azért is kár, mert Pogbával óriási cimborák.

Melyik a kedvenc Dybala-jeleneted?

Dino: A Lazio elleni gólja. Hát az nagyon szép volt.
S4tchy: A Lazio elleni utolsó másodperces gólja, ami az egyike volt azoknak a döntő pillanatoknak, amiknek köszönhetően a Napoli utolsó bajnoki címe már 32 éves, és nekünk összejött a kilences sorozat.

Darti: A Barca elleni dupla emlékezetes volt, és a szögletzászló mellől betekert szabadrúgás is odabaszott.
_beni: Meglepő lesz, de az egyik legnagyobb gólját azon a meccsen lőtte, amikor Ronaldo azt a hihetetlen fejest küldte a Sampdoria kapujába. Dybala kapásgólja mestermunka volt, szegény elől még itt is ellopta a vihart CRfokin7. Szép emlék továbbá a Sarri-csapat bajnoki címét eldöntő, szintén gyönyörű gólja a Férgek lemészárlásakor, no meg persze a Barca elleni dupletta. Volt sok, na.

Összességében hogy érzel most?

Dino: Pozitív lett a COVID-tesztem, úgyhogy emiatt kicsit el vagyok kenődve.
S4tchy: Játékosok jönnek-mennek, a klub marad. Ezzel együtt szerintem Dybalában még van 3-4 jó év. Remélem, nem az Izében jön ki belőle. Egyébként érett már ez a válás egy ideje. Mikor Sarri érkezésekor mindenféleképp el akarta sózni Paratici, és Dybala inkább mindenáron bizonyítani akart Ronaldo mellett, akkor még volt egy fellángolás, de ez a buli már régóta csak pislákolt, a covidot követő sérülések miatt pedig szépen ellaposodott. Agnelli régebbi nyilatkozata, mely szerint Dybala TOP20-as fizetési igényéhez TOP20-as teljesítmény is kéne, hogy tartozzon, jelezte, hogy nem innen fog visszavonulni a fiú. Sajnálom, hogy távozik, biztos vagyok benne, hogy nem ilyen jellegű és színvonalú játékossal fogjuk pótolni (az emlegetett potenciális utódok közül Raspadori ügyeske, de nem Dybala kaliber, Zaniolo meg fizikailag egy állat, de nem ennyire hatékony a kapu előtt, hogy a szétszakadt térdeit ne is említsük), simán lehet, hogy jó ideig az utolsó, ennyire technikás játékosa volt a Juventusnak. Azzal, hogy ezt leírtam, elszomorodtam. Valaki öleljen meg.
Darti: Nem örülök, de most úgy tűnik, hogy ez a jó döntés. Persze még jobb döntés lett volna, ha nem ingyen engedjük el. Fura az egész, na. De értem, hogy takarítás folyik. Üzletmenet változtatás. Ennek része ez is. És felesleges Ramsey és Rabiot fizetésével példálózni, mindkettőnek meszeltek az első adandó alkalommal, ahogy van rá lehetőség. Egyik sem az „új era” terméke.
_beni: Bevallom, az első gondolatom az, hogy a kurva anyját Paraticinek. Az, hogy hónapokkal a szerződése lejárta előtt még nincs legalább annyi biztosítva, hogy sok pénzt kapunk Dybaláért, ha elmegy, ennek a szopott gombócnak a faszsága! Nem mondom, hogy nem érint meg a távozása, mert ha a kedvencem nem is volt, azért szerettem Dybalát. Jó helyen volt rajta a 10-es mez (lélekban amúgy is az volt), kiváló játékost vesztünk vele. De azt hiszem, ez volt a jó döntés.

Tévedések vígjátéka – vendégposzt 1 felvonásban

Írta: bombahoppa (ki más?)

Az Alpok kies csúcsai alatt egy valaha jóhírű kupleráj teszkó-gazdaságos költségvetéssel bírva Michelin-csillagos álmokat dédelget, pedig még az össztalján lovagi torna szériában is csak pironkodik. Az előző rész, a Sok hűhó semmiért primadonnája Kriszti Hányó, a luxuskurva nem szerepel a műben, mert miután a nyári szabadságáról visszatért, a kuplerájt meglátva lelépett egy még cifrább kuplerájba. Spongyát reá!


Szereplők:

A héroszok, vagyis a Herceg, a Don és a két Alex szelleme 

Pável Nedved, metiltekintetű Casanova

Áron, közutálatnak örvendő, hipochonder szakács

Szt. György, maszkulin matuzsálem

Arrivabene, versenylóistállóból érkezett szűkmarkú, szerény legény

Csecsi, polák lepkegyűjtő, kétbalkezes bohóc

Paola Di Bella, szép kislány

Artúr, a brazil gömböckufár

I.

Sérült és lelki sérült falábú focisták alkotta hendikep kar énekel:

Itt félszeg tizenegy

játszik és nincsen hiszekegy.

Hiányzik a grinta és a spirito,

Teljesítményünk arcpirító.

A két Alex szelleme járja be a színt, közösen énekelnek:

Be szép valánk valaha,

Az utódaink, hahaha,

Régi héroszok árnyékában,

Szenvednek az árnyékszéken.

Befosnak egy Empolitól, mi?!

Itt bélsarat nem kell kitolni,

Kifolyik az kontroll nélkül, kérem,

Ezért nem jár érdemérem.

OFF: Bizony, bizony de szép valánk,

Átvert minket ez a palánk.

ON: megugorni ezt a lécet,

Csapatunknak végítélet.

Matri:

Emlékszem, Alex, hogy fociztál,

Hogyha kellett, gólt oxiztál,

Del Piero, a hős tízes,

Szerény a jelen, a múltunk díszes.

Del Piero:

Ugyan, Alex, ne bókoljál, jó?

Te sem voltál rossz gólvágó,

Csuka nélkül szép gól rúgni,

Így született délceg Matri.

Közösen:

Utódink se nem csúnyák, se nem szépek,

Nem ügyesek, de balfékek,

Csak lótnak-futnak fel s alá

S egyfolytában felsülék.

Mivé lett e dicső mez,

Hordhatja már bárki? Így jó?

Mit szólsz ehhez, Marchisio?

A herceg szólásra emelkedik:

A nevetek dicső, Del Piero, Matri! Szaros dolog, mint egy latri-

Na, de mi a múlt vagyunk, ők a jelen, téphetjük agyunk,

Ám nyugi, ők is múlttá lesznek, Jövőt hagynak hátra, szebbet!

Padoin szalutál:

Bölcs beszéd, Herceg! Nincs már, aki henceg,

Ahogy peregnek torna percek, szemfenekem egyre serceg.

Kaparom a gödröt, horzsolom a retinám,

Mélyre szúrom ujjaim, tarkóm belülről kaparom,

Mégis lelki szemeimmel látom, szenved a csapatom.

A hendikep focisták kara:

Itt félszeg tizenegy

játszik és nincsen hiszekegy.

Hiányzik a grinta és a spirito

Teljesítményünk arcpirító.

II.

McKennie kilóg a kupiból a Khedira bárba

Khedira: 

Itt egy kebab, Snacky ecsém, dupla majonézzel!

Tanulj, milyen egyszerű ez a játék, csak nézel!

Itt a piros, hol a piros? Látod ezt a passzsávot?

Nem látod, igaz, eldugtam. Na próbáljuk még egyszer!

Itt a passzsáv, hol a passzsáv? Kicsi vagy még, ez az igazság…

Viszont jó kutya vagy, szépen csóválod a farkad.

Tudod mi a különbség közted és valaha között?

Lelkesebb vagy, mint valaha! Hahaha!

Kapsz még egy jutalomfalatot, fontos, a húst mindig hússal egyed!

Látom, jobb az étvágyad, mint Pipitának,

pedig ő aztán tényleg bírta bendővel.

Mi is a neved, Snacky? Ég a házad ideki!

III.

Di Bella és Áron a felcsernél

Áron:

Paola, mondjad, hogy s mint? Jól fizetik az argentint?

Paola:

Szegénység van, Áron, az emelést várom,

Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset…

Kis pénz, kis foci, rabszolgasors ver, szar az élet, Áron haver!

Áron:

Nekem mondod, Paola? Nem ügynököm Raiola,

Gyengélkedve húzom az igát, csúz gyötör, hatol csontig át,

magamnak írom a kikérőt haza, csak a wales-i wellness a laza!

Nedved érkezik:

Jó napot, jó napot, Paola Di Bella!
Mit hallok, kéne egy kis della?
Hát ha így szól a fáma, leszakad a pofám ma,
Kezed alatt ég az ikszboksz, kéne néked az a fritz koksz,
Hogy jobban bírjad a hatvan percet, utána akár hetvenkedhetsz
Alkudozol? Ajánlatunk egyre kisebb, nem méltó régi nagy híredhez.


Bekiabálás a közönség soraiból:

Mit főztél ma Áron? A kosztomat várom,
De nem a bélsárt, azt, amit mindig teszel az asztalra,
Abból  nem eszem többet, főztöd gyógyítsa a te göthödet!
Te beszari, sose játsszál vébén! TB (té bé or not té bé)
Papíroddal töröld hátsó feledet, vigyen el a cúg nyomban!
Szent Gyehenna tüzén gyengélkedjél Albionban!
Vigyen el a Kovid, tüdőd égjen porig,
Szippantsál csak gépi ájert, játsszál inkább égi májert
te bárdolatlan velszi, az apád faszát Remszi!

Nedved balról, felemelt középső ujjal metilál:
Nanana! Koholt vádakkal nem foglalkozunk!

Nem úgy van az, tisztelt publikum!
(Mondom én, a tisztelt klubikon)
E kastélyban a kardvívó akarata szent,
Sok pénzért nem játszani itt patent,
Majd ha Áron, úgy dönt, lelép,
neki is megköszönjük, de elébb
Fájdalomdíj jár, ne folyjon könnyünk,
Van lóvé aranyra, ha kell, hát költsük.

Arrivabene érkezik:
Hinnye, mit látok, Pável! Berúgtál a pálinkável?
Van lóvé búcsúra bőven, de nincs welcome drink egy időre.
Új lovag nem kell, van itt bőven fakó kolonc,
Káró Gyöngye és Ktulu, szexi és virgonc.
Sorolhatnám napestig a neveket,
Míg a hangom végleg bereked,
S vele reked a székem is, most
Szorítom a zabszemest, a záró izmost.
Nem adunk ki lóvét semmire,
A kincstárkulcsot feldugtam ide. (mutatja)

Artúr:

Szia Uram! Eladnék egy-két gömböcöt jó áron!

Megszámítom akciósan, ugye, érti, hogy értem?

Arrivabene:

Hess innen, te kufár, a fagyidat magadnak dugd fel!

Nem magnum ez, a ropogósabb fajtából, hanem diszkontáru!

Befürödtem a múltkori akcióddal is, 70 gombóc 50 árán!

Több felértékelt labdát itt el ne adj!

magában:

Micsoda kupleráj, már csak a Suarez hiányzik, a talján.

Hohó, nem is rossz ötlet, ő legalább harap a pályán!

Pável híján mindenki lelép

IV.

Szent György hátulról közeledik:

Ó, Lelkeim! Hallom szűkölködünk.

Nem tudtok valami fönséges Gútenberg nyomdáról,

mely piemonti, vagy olcsón küldeményez,

szereti a fenyőrostbul kevert pergamenátot,

érzékkel állítgatja a mindennemű részleteket,

és mindezt nem is izzasztóan drágán?

A szerszámom díjmentesen rendelkezésre áll hozzá.

Bizonyára lehet nyomtatni talján bitkoint,

szűkös büdzsit megsegélyezendő?

Megtolnám a decimálisokat, lenne ám nagy öröm!

Hohó, itt van a díszdiri… Pável, megháglak!


Nedved üres tekintettel néz rá:

György! Helyetted inkább a hajamat borzolom,

és a kis, kopasz bohócom polírozom.

Tudod, hajkoronám megszégyenít napkoronát,

Erről jegyzik nevemet hosszú korokon át. 

Lenyűgöző vagyok, tetszek magamnak, na!

György:

Na de Pável, a választásod szánom-bánom,

tán jobban tetszik, ha rajtam a turbánom?

Pável:

György, de tényleg! Komolyan, játszanék én újra véled,

de így négyszemközt bevallhatom, hogy pszichés-mentális állapotom

és a szociokulturális kontextus ismeretében jobb, ha már csak egyedül játszom.

Nem bírja már a térdem a lovagi tornákat.

Félő, még ha párbajt nyernék is, mi felettébb esélytelen,

nem ereszkedhetnék féltérdre az Öreg Hölgy előtt.

Puha vagyok én már, arcom irula, pirula, de kell a kék pirula!

De te ne búslakodj, csak kelj fel és játssz!

Szt. György dalolva eltáncikál a színről:

Héééj, szexi léédi, kelj fel és játssz!

Héééj, szexi léédi, oppan Gangnam style,

Hopp-hopp-hopp, levelet kaptam, lájf!

Hopp-hopp-hopp, oppan Gangnam style

Héééj, szexi léédi, hopp, hopp, hopp, hopp….

V.

Pável marad a színen, jön a kapus:

Jó napot, jó napot, Csecsi Bohóc itt van,

A meccsek előtt, nem tagadom, kicsikét ittam.

Csak önbizalom kell nekem, kilenc korsó heineken,

tán elég, a könnyű drog nem legális, de jó nekem az egál is,

idegenben a döntetlen, felér győzelemmel!

Ha egy marok lepke felém száll, e történetben csak mellékszál,

A lényeg az új kócos bohóc, ecki-becki-tengerecki Pál!

Pável, hallod mi van Albionban, hol, utcán folyik az alkohol,

Populár hajkoronás az első ember, ki most ha kell halni nem mer!

Kovid hívja a csatába, nem tréfa a fele sem, én benyomom a felesem.

Vigyorgok, mint egy hülye gyerek, illa berek, nádak, erek!

Pável:

Tudom mi van Északon, testvírem, de nem vetélytárs Ed Sheeran,

Csak egy tini bálvány, a veszély kicsi, hagyj magamra Csecsi.

Csecsi bohóc Pável fülébe súg valamit, mire utóbbi vérvörösen kiviharzik a színről.

VI.
Pável ül a fésülködőszekrénye előtt. A szekrény felett aranybongyorral tűzdelt lobogó, kalligráf felirattal: „Mondd, kis kócos, hol van a mamád?”

Pável a szokásos öntömjén monológ helyett azonban a hajkoronáját tépve egyből a lényegre tér.

– Tükröm-tükröm, KI A FASZ AZ A BORIS JOHNSON?!

Jajj, most mi lesz, tényleg kizárnak minket, meg minden?

Sziasztok, satchy vagyok, juventino. Régen írtam már ide, a közös posztokat leszámítva van annak másfél éve is, hogy billentyűzetet ragadtam. A minap _beni kezdte el rágni a fülem (wink-wink, nudge-nudge), hogy szedjem már össze magam, és írjak egyet a calciót alapjaiban megrengető botrányról, amit a talján sajtó csak plusvalenza-ügyként említ. Üljetek a térdemre, kérdezz-felelek jön. Száraz lesz, mint mostanában az altestünk, ahogy elnézzük a túlfizetett zsoldosaink bukdácsolását. Ha kicsit fáj, szóljatok, és kisétálok a hűtőhöz margarinért.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Task failed successfully

Egyet mindenképpen szögezzünk le a tegnapi, Chelsea elleni meccs után:

Ha nem utaztunk volna el, ha nem állunk ki, akkor 3-0-ával megúsztuk volna, és megspóroltunk volna egy csomó pénzt, a csapat zavartalanul készülhetett volna az Atalanta elleni hétvégi rangadóra!!!

Task failed successfully

Nos, ha ezt a bűnös gondolatot elhesssssegettük, akkor kezdjünk neki annak, miért is írunk ismét, ennyi év várakozás után. Elsősorban azért, hogy bejelentsem, a tagdíj december elsejétől havi 40 millió kínai jüanra emelkedik – ennek oka természetesen az elszálló árakban keresendő, a kerozin árát nem maximalizálta a kormány, tehát nyilván elég drága a közlekedés számunkra. Hogy miért jüan? Itt az ideje a változó idők szelét is vitorlánkba fogni, a világgazdaság központja kelet felé tolódik, mi elsőként állunk át dollárról yüan alapú elszámolásra. Akinek nem tetszik, az fizethet továbbra is dollárban, de akkor a havi apanázsunk 12 millió dollárra növekszik. Köszönjük a megértéseteket. Természetesen aki szeretne többet fizetni, azt is lehet, továbbra sem adunk érte semmit, de azt teljesen megértjük, hogy valakinek így jobban esik.

És akkor térjünk rá a csapat aktuális helyzetére!

A legtöbb juventino és juventina nagyon megzavarodott, hogy egy jó sorozatot (manapság ugye annak számít néhány győzelem) egy ilyen vállalhatatlanul fos mérkőzéssel sikerült átadnunk a múltnak. Pedig a magyarázat amennyire sokrétű, annyira egyszerű is.

Egyrészt az biztos, hogy nem győzni mentünk a cselszkij otthonába. A vágy az lett volna, hogy valahogy ne kapjunk 4 gólt, hanem inkább ismét valahogy egyet sem, és valami meghökkentő véletlen folytán mi szerezzünk egyet, de ha nem szerzünk, AZ SEM BAJ.

Ugye ezt a fantasztikus elképzelést dédelgették a játékosaink, abban bízva, hogy a Chelsea majd nem akar kikapni, és így egy békés kis küzdelem során majd kialakul, hogy ki a jobb. A cselszkij ezzel szemben úgy jött ki, hogy na akkor itt mi most megbaszunk mindenkit.

És így is tettek.

Alapvetően 2-0 után kedvenc csapatunk játékosai teljesen elengedték a meccset, semmi dac, semmi igény nem volt bennük arra, hogy bármit is mutassanak a fennmaradó időben. Ami egyrészt azt a fantasztikus mentális gyengeséget jelzi, ami a gárda egyik legnagyobb problémája jelenleg, másrészt azt is, hogy a Chelsea rendkívüli módon felülmúlt minket a játék MINDEN elemében. Támadásban nevetségesen, középpályán mulatságosan fájdalmasan, védekezésben pedig röhejesen súlyosan. Ha egy az egyben találkoztak a játékosok egymással, rendre a mieink lettek beszopatva, ha összjátékra volt szükség, nos, akkor sem villogott a _zebramezes alakulat_.

Juteszembe, nagyon szép ez a mezünk.

Szerkesztőségünk sok témában megosztott, így most nem is kérdeztem meg senki véleményét, hanem egyszerűen azt mondom, hogy ÉN 100%-ig TEAM ALLEGRI vagyok. Sosem küldtem volna el (inkább mindneki mást, MINDENKI mást) és most is azt gondolom, hogy az egyetlen megnyugtató dolog, hogy ő ül a kispadon.

Sajnálom szerencsétlent, nehéz lehet feldolgozni, hogy Tevez helyett Morata az első számú csatárunk. Morata elképesztően idegesítő, az ő számára ideális szerepkör az lenne, ha annyit játszana, mint anno Zaza tette. A legmeglepőbb az egészben az, hogy mintha egyre rosszabb lenne a csávó. Ha valamit el szeretnénk érni labdarúgásban, akkor nem lehet Morata a fix első számú csatárunk.

Dybala ismét félig sérülten jött be, hagyjuk is. Szerződése sincs még mindig. Röhej.

Bekúr akkor is hasznosabb lett volna, ha a meccs elején karóba húzzuk a pálya közepén. Az biztosan demoralizálóan hatott volna a Chelsea játékosokra és hát kikerülni sem könnyű egy karóba húzott játékost.

Megkeni olyan volt, mint a jóságos őrült. Végigrobotolta a meccset. Kibaszottul szerethető volt. De mivel ő nem egy Messi vagy egy Iniesta, ezért egy ilyen fos csapatban ő maga is mulatságosnak hat. Egy jó középpályán jó lenne egy ilyen közepesen ostoba munkagép. Ez most dicséret volt.

Rabiot szintén jó volna, ha múlt időben lenne a játékosunk. A benne lévő potenciál lehet, hogy valahol kijön egyszer belőle (bár kötve hiszem), de az tuti, hogy nem nálunk.

És ha végignézünk ezen az impotens középpályán, akkor már nem is haragudhatunk a védelemre. Cannavaro és Thuram előtt Emerson és Vieira játszottak, baszomalásan. A saját anyjuk sem tudott volna gólt rúgni nekik a születésnapján.

Wojtek barátunk végre úgy védett, mint egy kapus, örülünk neki. Ha szarabb napot fog ki, kapunk tizenhármat, ha peak Buffon véd helyette, akkor megússzuk hárommal mondjuk. Igaz, Buffon letépte volna valakinek az arcát a harmadik gól után, tehát nem játszhatta volna végig a meccset.

A keretünk állapotáról sokat elárul, hogy De Winter is beállt a végén. De előtte még Kean, akitől nem tudom, hogy ki mit várt, de hát egészen szarnak tűnik ő is. Ugyanakkor simán kipróbálnám Morata helyett a kezdőben SOK meccsen, mert Moratát már csak azért szeretem, mert aranyos, de azt rettentően utálom, hogy a mi játékosunk.

A meccs nagy momentumai közé tartozott, hogy a kommentátor gyakran elmondta, hogy itt az ideje, hogy változtasson Allegri. Nos, Allegri az alábbi játékosokat hajíthatta a pályára:

Pinsoglio, Perin (kapusok, ebből legalább van elég)

Arthur, Dybala, Kean – ők azok a játékosok, akik akár kezdők is lehetnének. Dybala félig sérült (minek játszott egyáltalán), Kean sajnálatos, hogy akár kezdő is lehetne, Arthur pedig Arthur, tudja a faszom, hogy mire jó.

Rugani, Kulusewski, De Winter – Kettő védő, abból az egyik ifi, a másik pedig egy ifi tudásával és magabiztosságával rendlekezik. Kulusewski pedig olyan, mint a falu piros traktorja. Szántani tud, de kurva lassan fordul meg.

Ebből azért nehezen lehet bombabiztos csapatot összekalapálni, amondó vagyok.

NA, DE AKKOR MI A TANULSÁG?!

Nem, nem, nem. Pirlót ne emlegessétek, köszi! Nem érdekelnek a statok sem, miszerint ugyanennyi meccs után Pirlo Juvéja jobb volt. Ja, igen. Ronaldo egymaga 30-at rúgott kapura egy mecsen, azzal két csapat statisztikáját is fel tudná húzni, nemhogy egyét. Ronaldo már nincs.

A tanulság az, hogy amíg nem cserélünk le LEGALÁBB 3 embert a kezdőcsapatból (Morata, Bekúr, Rabiot) és legalább kettőt a kispadról (Ramsey (rohaggyámeg), Kulu – azért csak őket említem, mert a többiek igazán kispadravaló matériát alkotnak), addig örüljünk a bravúroknak, mert minden komolyabb csapat ellen bravúr a győzelem.

A vereségeket pedig fogadjuk el. Nem, Zidane sem tudna csodát tenni, Pirlónak sem kellett volna időt adni. Ez a keret nagyon el van baszva. Rabiot-ból például kinézem, hogy ha Conte csúnyábban rászólna, hamarabb kezdene el pityeregni, minthogy odategye magát a pályára keményen. Mentálisan és képességeiben sem megfelelő a csapat gerince. Nincs is a csapatnak igazán gerince.

És ennek csak annyi köze van a Chelsea-hoz, hogy ez a csapat tökéletesen be lett árazva a lelkes (de nem halálosan elszánt) BL-győztes otthonában. Ne legyenek kétségeink, tegnap nemcsak az apatikus Bekúrral és Moratával a pályán kapunk ki mint a szar, hanem a lelkes verziójukkal is.

Illetve fontos még, hogy az ilyen meccsek igazán megmutatják, hogy ki az akit ki kell hajítani a hazafelé tartó csapatbuszból/repülőgépből, és ki az, akit érdemes megtartani hosszabb távra.

Tehát drukkolni kell, hogy sikerüljön már télen erősíteni és nyárra tudjunk valami biztatót mondani a gárda értékelhető tagjainak, mert ellenkező esetben De Ligt is úgy tiplizik mint a pinty, aztán ittmaradunk a 40 éves Chiellinivel, Bonuccival és Ruganival.

Előre a negyedik helyért, hétvégén Atalanta, csuda egy mérkőzés lesz.

Ja, Morata helyett Kájórzsét is kipróbálnám már.

Varázslatos történetek a Juventusról! – I. rész

Számos kiváló Juventusszal kapcsolatos faszbuk-csoportban benne vagyunk, így akarva-akaratlanul felfedeztük, hogy hatalmas az igény a különböző lenyűgöző történetekre régi játékosainkról, mostani játékosainkról, különböző meccsekről, na, úgy általában a Juventusról!

Mivel mi sem szeretnénk lemaradni, ezért jólértesültségünket és exkluzivitásunkat bizonyítandó, mi is leírunk néhány EDDIG MÉG NEM HALLOTT történetet legendáinkról, csapatunkról!!!

FINO ALLA FINE!!!

I. Nedved

Még a kétezres évek elején történt, amikor aranyfürtű aranylabdásunk csak néhány éve játszott a Juventus csapatában. Éppen Torinóban volt dolgom (Dincsivel mentünk, de ő este nagyon elfáradt ezért én mentem le a közeli bisztróba egy igazi, olasz espresszóért és néhány édes süteményért), amikor egy kisközért előtt elhaladva arra lettem figyelmes, hogy egy fiatal, szutykos kisfiú szalad ki a boltból, ám a boltos gyors léptekkel utoléri és miközben megragadja a fiatal fiú grabancát, hangos szavakkal kéri számon!

A szipogó kisfiú szabadkozott, hogy nagyon szegények és beteg édesanyjával együtt éheznek, azért emelt el két almát. Nagyon szomorú jelenet volt.

Ám ekkor legnagyobb meglepetésemre a Cseh Fúria lépett ki a boltból, kezében egy zacskó, tele pirosló, zamatos almákkal! Odalépett a boltoshoz, és így szólt hozzá:

„Nem látod, hogy ez a fiatal fiú milyen nehéz helyzetben van? Ilyenkor segítenünk kell, nem behunyni a szemünket! Az igazságosság követelése igazságtalanságot szül, ha már az elején nem az igazság etikai igazolására alapozzák. Enélkül egy nap a bűn is feladat lesz.”

Odaléptem hozzá, és megöleltem. Egyből visszaölelt, felismerte bennem a Spiritót. Majd visszafordult a boltos és a kisfiú felé, lehajolt a kisfiúhoz, és halkan ezt mondta neki (ha nem hallom a saját fülemmel, nem hiszem el!):

„Dolgozz keményen, ám egyvalamit mindig tarts szem előtt: amikor a munka elveszti értékét, már nem élet, noha felfalja az életre szánt időt. Higgy a jövőben, mert akkor sikeres leszel! Ne csüggedj soha, bár ezer nehézséget tartogat az élet, gondolj mindig arra, hogy akik kétségbeesnek mindentől, azoknak nem lehet hitet adni érveléssel, csak a pőre szenvedély fogja magával ragadni őket, a kétségbeesés mélyén szunnyadó szenvedély, vagyis a megalázottság és a gyűlölet.”

Majd átnyújtotta neki az almákkal megrakott szatyrot. A boltos hangosan felsírt és a vállamra borult. Én is a könnyeimmel küszködtem.

Nedved gyorsan adott még egy-egy autogrammot mindkettőnknek (a kisfiúnak egy mezt csúsztatott az almákkal megrakott szatyorba), majd robogójára pattant és elindult edzésre.

Ott álltunk hárman, meghatottságtól bénán. Lenéztem a kisgyerekre és megkérdeztem, hogy hívják. A válasz akkor még nem mondott semmit, de azóta tudom, hogy mennyire fontos epizód lehetett ez neki. Azt mondta:

„Elon Musk a nevem!”

Ez a történet velem történt meg, tehát abszolút hiteles.

II. Pelé és Del Piero

Braziliában történt, amikor Pelé még a Santosban ontotta a gólokat. Egyik utolsó meccs előtt, edzés után hazafelé tartva tinédzsereket látott a házak közötti kis poros focipályán játszani. Gondolta, beáll a srácok közé kicsit játszani. Nyilván ő már akkor is egy legenda volt, tehát nagyon meg voltak hatódva a fiatalok. Alig néhány perc alatt kisebb tömeg verődött össze a szegény környék összetákolt focipályája körül, mindenki Pelét, a legendát akarta látni.

Egy jó órát játszott a helyiekkel a mindig szerény Pelé, amikor végül jelezte, hogy neki most már haza kell mennie, hiszen hamarosan bajnoki meccsen kell bizonyítania. Persze körbeállták a srácok, mindenki meg akarta érinteni még utoljára, „soha nem fogunk ekkora legendával találkozni, mint te” – mondták neki.

Pelé azonban szerény maradt, eltolta magától a kezeket és így szólt:

„De bizony, fogtok. Nem sokan lesznek méltók a nevemhez, de hamarosan megszületik a kis Alex, az egyetlen, akire én is fel fogok nézni majd!”

Csodálkoztak a helyiek, nem értették, miről beszél Pelé, a legenda. Ő persze csak nevetett: „Tudjátok, olyan ez, mint a Star Warsban a Jedik érzékelése: megérzik, ha egy hozzájuk hasonló erejű játékos érkezik a világba. Innen tudom én is, hogy Alessandro Del Piero már megfogant.” – ez azért volt furcsa, mert a Star Wars csak 77-ben került a mozikba. Hihetetlen, legendás látásmódú játékos volt Pelé.

Majd kilépett a tátott szájú rajongók gyűrűjéből, ám még mielőtt eltűnt volna a szegénységről árulkodó házak között, visszakiabált: „Figyeljétek majd a pályafutását, ő lesz az egyetlen, aki nálam is több gólt rúg majd!”

Így is lett!

Forrás és Forrás

Hamarosan újabb történetekkel jövünk!

Fino alla fine!

A címben látott jelmondat azt jelenti, hogy „A végsőkig!”

Képzeljük el, amint a spártai 300-ak úgy küzdenek a végsőkig, hogy közben rendszeresen egymásra néznek és picsognak egy sort a helyzet kellemetlenségéről és arról, hogy mért nincsenek többen, miért nem 5 méteresek mindannyian és egyébként is, mi a faszt keresnek itt.

– Töri a lábam a saru! – Az enyémet is!
– Ja, tök szar ez az egész.
– Nagyon sokan vannak ellenünk, nem megyünk inkább haza?
– Egy másik hadvezérrel talán több esélyünk lenne.
– A múltkor mi voltunk többen, az jobban tetszett.

Mást se látok, mint picsogást.

Amire nyilván teljesen immunis vagyok, lévén az én szerelmem Allegri irányába múlhatatlan, így nem annyira zavar, hogy nem sikerült két hét alatt megtalálni középszerűnek tűnő keretünkkel a biztos győzelmek receptjét. Azonban bizodalmam hatalmas abban, hogy ha valaki, akkor ő bizony meg fogja találni ezt a receptet.

Beninek jeleztem, hogy szerintem az, hogy van egy szarabb évünk, az még nem tragédia. Mire kedvesen figyelmeztetett, hogy hát ez bizony már a harmadik szar évünk. NOS! Erre is megvan a válaszom!

Egyrészt, a 3 éves „vesszőfutás” első évében azért bajnokok lettünk. Érdekes, hogy már azt is atomszar évnek aposztrofáltuk, hogy sikerült zsinórban kilencedszer is behúzni a scudettó-salátástálat!

Másrészt, minden rendes futballszurkoló tudja, hogy vannak olyan évek, rendezvények és események, amiket egyszerűen nem kell figyelembe venni. Ilyen például a 2002-es világbajnokság, amit becsületes futballszerető emberként egyszerűen ignorálok. Semmi értelme nem volt annak a rendezvénynek. A miérteket most nem fejtem ki. ÉRTI, AKI ÉRTI! Ehhez hasonlatos a tavalyi és a tavalyelőtti évünk, amikor Agnelli úgy gondolta, hogy egy kicsit kikacsintunk lúzervilágba és Allegri helyett Sarrit majd Pirlót hívta a kispadra. Már az alapfelvetés annyira rossz, hogy felesleges ezeket (az egyébként is coviddal sújtott) éveket figyelembe venni.

Tehát én úgy látom, hogy Allegri elment pihenni, és eközben Agnelli jól kibaszott vele és szétszarta a keretet, majd visszahívta, hogy a fossá változó szarból építsen ismét várat. Emberünk pedig jött és most próbálkozik.

Megmondom, hogy miért Allegri az egyetlen és a lehető legjobb választás akkor is, ha idén még a BL-helyekért is alig tudunk majd kapaszkodni.

  1. Nem tudsz helyette olyat mondani, aki szívesen és elhivatottan látna neki ennek a feladatnak. Mert a feladat bizony nagy és nehéz. Allegri AKARTA ezt a munkát, hiába hívta a Real (ne legyenek kétségeink, nyilván többet is kereshetett volna), ő megvárta, hogy a Juve hívja-e. És visszajött ide. Tehát bízhatunk benne, hogy nem fogja 2 hónap után azt mondta, hogy kösz srácok, én leléptem, csinálja ezt a szart az, akinek két anyja van.
  2. Allegri az elmúlt 20 évünk legeredményesebb edzője, Conte tízeurós bankjegyével vitte el a csapatot a százeurós étterembe – most is ki fogja hozni előbb-utóbb a legtöbbet a keretből. Viszont lássuk be, hogy ez a brigád nem ugyanolyan matériából van gyúrva.
  3. Allegri nem egydimenziós edző, folyamatosan alkalmazkodik – és ezt sokszor bizonyította már. Most is meccsről meccsre változik a csapat, és a játéka is formálódik. Meg vagyok róla győződve, hogy egyre jobbak leszünk.
  4. Allegri nem szép játékban gondolkodik, hanem győzelemben. És én ezt SZERETEM. Sokakkal ellentétben, én remekül szórakozom akkor is, ha rettenetes 90 perc során nyerünk 1-0-ra.
  5. Mert Allegri tudja (és vélhetően elfogadja), hogy pénzügyi présben van a csapat és nem az a kérdés, hogy Haalandot vagy Mbappét igazoljuk-e le, hanem az, hogy ki tudjuk-e fizetni a béreket.
  6. Mert ez egy újrakezdés, és ehhez olyan edző kell, aki képes a kitartó munkára. Szerintem Allegri mellett Klopp ilyen még a top edzők között. Szólok: Klopp első szezonjában NYOLCADIK lett a ‘Pool. És mit kapott a szezon végén? Egy hat éves szerződést. A második idényében 4. lett a csapattal és visszakerültek a BL-be. Allegrinek ez technikailag nem az első idénye a Juventusnál, de ha elnézzük ezt a keretet és azt a morális csődöt, amiben van a klub a Sarri-Pirlo-Ronaldo éra lezáródása után, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ez bizony egy építkezés első éve a javából.

Nincs jobb alternatíva. Egy olyan edző jött ide, aki érti és érzi az olasz focit. Aki érti és érzi a Juventust. És aki akarja, hogy nyerjen ez a csapat. Bízni kell és szurkolni, mert nem érdemelnek mást most a srácok.

Siránkozni, amiért a csapat nem játszik látványos és eredményes támadófocit, hát… szerintem röhejes. Melyik játékosunk alkalmas erre? A Sarriball csodálatos évében annyi gólt kaptunk egy idény alatt, mint Allegrivel majd’ kettő alatt. Jött a látványos támadófoci embere, aztán alig bírtuk behúzni a bajnokságot, pedig akkor még nem álltak össze az ellenfelek.

Pirlo aranyos volt, és örökké szeretjük, de nem lehet átugrani bizonyos lépcsőfokokat még a hozzá hasonló zseniknek sem. Vele aztán tényleg a totális csőd lett az idény végére a játék.

Most pedig jött Allegri, aki az egy szem Locatelli kivételével és Ronaldo távozását leszámíva ugyanazzal a (nem túl acélos) kerettel kell villantson. Tehát kapott egy fiatal középpályást és elment a világ legjobb játékosa – utóbbi távozásáért mondjuk szerintem nem nagy kár. Potenciálját kár vitatni, de azért sokat elárul a hozzánk állásáról az, hogy a MU-ban azonnal beállt középcsatárnak (majd’ fele pénzért). Pedig nálunk Sarri még külön audiencián is járt nála, hogy rávegye, ugyanmár, álljon be centernek.

Tényleg, ki az, aki ép ésszel arra számított, hogy tüzijáték és parádé lesz az osztályrészünk idén?

Egyébként nem is nagyon sírok. Elbuktunk két meccset Scseszny bénázásán (Allegri adott neki ennyi fizetést ilyen hosszú időre? Nem.), a Milan ellen pedig 1-1-et játszottunk. Na bumm.

Szeptember van. Sajnos várható volt, hogy a továbbra is kiegyensúlyozatlan kerettel nem fogja megtalálni egyből a jó rendszert a mester (emlékeztek, hogy Pirlo alatt 34 bajnokin 34-féle kezdővel álltunk fel!?!?!), majd elkezdek aggódni novemberben. És akkor is remekül szurkolok a csapatnak, ha kiesünk a gecibe. Csak rosszabb kedvem lesz.

Aki azt gondolja, hogy Pirlót kellett volna hagyni dolgozni, az mire gondol? Hogy idény végére megnézzük, ki lehet-e hozni ennyi játékosból 68 meccsen 68-féle kezdőt? (Elárulom: igen.) Pirlo olyan tanácstalanul nyilatkozta mindig ugyanazt az idény vége felé, hogy az ember egy szippantással két asztmapipát tudott volna üresre szippantani idegességében. Szeretem Pirlót, és aranyosak voltak a csapattagok is, ahogy az idény végén ugráltak a nyakába, miután a Verona beszopatta a Napolit (Grande Moggi, ugye). De mindent összevetve kicsit olyan volt, mintha a haverokkal összejöttek volna és lenyomtak volna egy idényt a Serie A-ban, ahol aztán erőn felül teljesítve sikerült megcsípni egy BL-helyet.

Aki pedig olyan csapatot szeretne látni, amelyik úgy játszik mint a Manchester City vagy a PSG vagy a Chelsea vagy az XZY, annak azt tudom tanácsolni, hogy kezdjen el szurkolni a Citynek, a PSG-nek vagy az XYZ-nek. Probléma megoldva és legalább nem kell a gyalázkodó, mindenfajta okos gondolatot nélkülöző posztokat gyártania!

Ha lennének gyorskommentek még, biztosan beraktam volna még párat:

  • Allegri egy antiedző, TUDTAM, hogy vele nem fogunk szépen játszani!
  • Miért nem igazoltuk le [tetszőleges elérhetetlenül drága, kurva sokat kereső játékos]-t?!
  • Persze, Agnellinek takarodnia kéne, tönkre akarja tenni a klubot!!!
  • Persze, a PSG leigazolta Messit és Ramost, nálunk pedig Ramsey van MÉG MINDIG!!!! Miért nem adtuk el?!

Az egyetlen humoros momentum az egészben a Szuperliga, amit azóta is lelkesen próbálnak életre lehelni, de közben a csapat meg kiesik a Serie A-ból :DDDDDDDDDDD lol

Na, mindenesetre Fino Alla Fine! Előbb utóbb újra elkenjünk mindenkinek a száját! Csak győzzük kivárni.

Megint megmondjuk, mi lesz

Meg akartuk várni a közös poszttal a mercato végét, mert titkon számítottunk rá, hogy egy nagy transzfer még hátra van, és így is lett: elment Ronaldo. Hogy ez mit jelent a szezonunkra nézve, mit várunk az újaktól, Allegritől és úgy általában a Juventustól, arra alább jönnek a nem különösebben vidám válaszok.

Elment Ronaldo. Mondj valamit erre!
Dincsi: Nem igazán értem Ronaldo elmúlt három évét. Sokat sajnos nem tudott lendíteni a Juvén, de nem ő tehetett róla elsősorban. A brandben lévő üzleti lehetőségek kiaknázásának jól keresztbe tett a spanyolnátha. Megleszünk nélküle, és ő is meglesz nélkülünk. Kár, hogy nem 15 évvel ezelőtt érkezett.
S4tchy: Kettős érzések tombolnak bennem. Egyrészt vélhetően hiányozni fog a 30 gólja (közül az a 10, amit senki más nem lőtt volna be), másrészt örülök, hogy a klub megszabadult attól a tehertől, amit Ronaldo jelenléte hozott, mind anyagilag, mind technikailag. Az elmeneteléről hirtelen kb. ennyi jut eszembe, az ittléte kifejtősebb téma lenne.
Darti: Tök jó hogy itt volt, de érdekes módon egy percig sem éreztem a Juventus játékosának. Mármint technikailag az volt, de kicsit olyan volt, mintha Manchesterből vagy Madridból átugrott volna hozzánk focizni. Mint egy freelancer, aki beül valahová egy kis időre, de csak a hideg profizmusát adja, semmilyen érzelmi kötelék nem fűzi a céghez. Egyébként nem gondolom, hogy balfogás lett volna a leigazolása, ha nincs a covid-para, akkor nem bukik százcsilliárdokat a klub és talán képesek lettünk volna olyan erősítésekre, amik Ronaldo megtartását is indokolták volna. De jelen helyzetben teljesen felesleges elem volt a klubnál. Nélküle kell küzdenünk a BL-helyekért. Nélküle kell újjáépíteni a csapatot. Jól jött volna egy Pogba, Pirlo, Vidal, Marchisio középpálya mögé. Azt nem tudom, mondjuk, hogy ki fog két és fél méter magasságba felugorva gólokat fejelni, de ez legyen Allegri baja.
Beni: A klub, a pandémia és a játékos közös felelőssége, hogy nem jött ki a sztoriból, amire számítottunk. Az elmúlt két évet elnézve semmi értelme nem lett volna a megtartásának, hiszen egyszerre blokkolta a csapat játékát, illetve a klub erősítéseit is. Persze nem miatta voltunk szarok, és ez az első két fordulóban meg is mutatkozott, de szerintem egyértelműen jó, hogy elment.

Melyik volt a legronaldóbb pillanat Torinóban?
Dincsi: Egy olyan meccs volt, amelyért igazából leigazolták: az Atletico elleni visszavágó.
S4tchy: A szebb pillanatokra koncentrálva ez:


Darti: Legronaldóbb volt az is, amikor csak lődörgött a pályán sértődötten, mert épp nem jött össze neki a világon minden és zavarta, hogy nem labdaügyesek a társak. Ahogy az is, amikor kiverte az Atletit vagy sok meccsen az ő villanása szerzett nekünk pontot. Egyébként nagy kedvencem a MU-nak rúgott kapásgólja és a CR747-es, világűrből fejjel szerzett gólja.
Beni: Az Atléti elleni parádét azért nem mondom, mert Madridban ütnivalóan hulladék volt, viszont nekem van egy fejemben, amikor nagyon tetszett. Tavaly a szezon elején volt egy meccsünk Rómában, ahol elég gyorsan emberhátrányba kerültünk. Azon a meccsen megmutatta Ronaldo, hogy mit jelent nekünk, csodálatos alázattal harcolta végig a meccset, és végül a góljával döntetlent játszottunk.

A mercato többi részéről mi a véleményed?
Dincsi: Egy nagy nulla. A kulcsposztokon nem sikerült komoly előrelépést tenni. Én nem is annyira a középpálya, mint inkább a kapus miatt aggódom.
S4tchy: Szomorú, hogy idén nyáron gyakorlatilag semmire nem jutott pénz. Nem meglepő: mai hírek szerint a klub 190 millás mínusszal zárja az előző szezont.

Ízlelgessük… Sajnálom, hogy esélyt sem kap Fagioli, hogy képtelenek voltunk akár egyetlen hulladékot is elsózni, és hogy Ronaldo távozása is túl későn jött, így lemaradtunk olyan igazolásokról, akik a felszabadult csilliárdok tudatában talán belefértek volna. Annak viszont nagyon örülök, hogy legalább Paraticitől sikerült megszabadulni. Az az ember, amelyik egy éven belül kétszer (!!!) hosszabbítja meg Rugani szerződését, majd az első alkalommal piacra dobja a játékost, egyszerűen alkalmatlan.
Darti: Nem okozott meglepetést. Mármint nem olyan értelemben, hogy nem érkezett a meglepetésember a mercato végén, hanem olyan értelemben, hogy pont erre számítottam. Lehet itt sirdogálni (és hajaj, rettenetes volt nézni a juventusos csoportokat a faszbukon… egy átlagos óvodai csoport kollektív hisztirohama komolyabb látvány annál, amit ott tapasztaltam), de ki gondolhatta ép ésszel, hogy majd sikerül megszabadulni például Ramseytől? Aki képes értőn olvasni, azt is leszűrhette, hogy a sokszázmilliós tőkeemelés NEM Mbappe leigazolásáért érkezik, hanem a klub felszínen maradását segíti elő. Ez van most. Ronaldo nagyon megnyomta a könyveket, és ilyen szempontból hálásak lehetünk a MU-nak, hogy elvitték. Így egy évvel korábban kezdhetünk neki az újraépítésnek. Az tetszik, hogy határozottan sikerül fiatalítani. Más kérdés, hogy még nem igazán látni, mennyire lesz ütőképes ez a gárda hosszú távon.
Beni: Nem tudtuk elhajtani a kenyérpusztítókat (Szczesny, Ramsey, Bernardeschi), bár nem is számítottam rá, hogy a pandémia miatt megrogyott klubok kapkodnak majd a notórius alulteljesítőkért, pedig Ramsey fizetését szívesebben adnám az ISIS-nek is. Locatelli szuper igazolás, neki nagyon örülök, Kean inkább praktikus, mint világmegváltó transzfer, Kaio Jorge-tól pedig a világon semmire nem számítok, hagyom magam meglepni. De Sciglio visszatérése a ruppótlanság hitbizonyítványa, de legalább létszámban megvagyunk a védelem két szélén, a közepe viszont megint parás, és nem a török távozása aggaszt, hanem hogy négy középhátvéddel megyünk neki a szezonnak, amiből egy öreg és sérülékeny, egy bizonytalan, egy pedig Rugani.

Mennyire tudja kompenzálni a csapat gondjait Allegri visszatérése?
Dincsi: Ebben a keretben már máshol vannak a hangsúlyok, mint amit 2019-ben itthagyott. Igazából értelmelten volt őt elküldeni, egy menedzser-jellegű, Olaszországban majdnem ismeretlen szisztémában akár 15 évet is eltölthetett volna a Juvénál. Szerintem legyünk vele türelmesek, próbáljon építkezni. Abban biztos vagyok, hogy ami ezekben a játékosokban van, azt kihozza belőlük.
S4tchy: Imádom Allegrit, szerintem ő volt az ideális edző abban az 5 évben, amit itt töltött. Azt is tartom, hogy nem szabadott volna kirúgni, sokkal inkább a keretet kellett volna gatyába rázni alatta. Viszont Max hiába isten, ettől a kerettől nem várok bajnoki címet. Szeretnék nagyot tévedni, viszont úgy érzem, ez a klub rengeteg fronton szétesett. Nincs identitás, nincs stratégia, és Allegri skilljei között sem szerepel a komplett újjáépítés. Ez Marotta asztala lenne – de ő túl jól érzi magát a féreglyukban. Remélem, Agnelli apró fajansztörmeléken tölti az éjszakáit, és reggelente első dolga, hogy a fitymája alól kivadássza a szúrós, éles repeszeket. Talán megfelelő vezeklés lenne az elmúlt évek legostobább döntése nyomán.
Darti: Most megnézhetjük, hogy egy minden mutató szerint sztáredző, aki ráadásul rohadtul akarta ismét a Juventust edzeni, mit hoz ki gyakorlatilag ugyanabból a keretből, amit Pirlo edzett. Mínusz egy Ronaldo. Hogy Pirlo lelakta-e a csapatot az nem állapítható meg egyértelműen. De az biztos, hogy a tavalyi idény végéről nem maradt a srácokban egy hangyafasznyi lendület sem. Én Allegri hatalmas rajongója vagyok. Viszont azt is látom, hogy ez az idény egyértelműen átmeneti lesz. Nem a Sarri- és nem is a Pirlo-év volt a transition year. Ez lesz az.
Beni: Ha az első két forduló alapján kell ítélni, akkor semennyire, sőt. Persze a bizalmam töretlen Allegri felé, és az egyik legnagyobb hibapontunk kikerült a képletből az érkezésével, de egy régi dakota közmondás szerint löncshúsból a sztárséf sem tud stroganoff bélszínt készíteni. A csapat gondjai nem változtak számottevően, legalább még egy Locatelli kellett volna a középpályára, hogy a fejnehéz keret csatárait ki tudjuk aknázni, de középen továbbra is rendkívül szarul nézünk ki. Van egy agyatlan ütközőemberünk, egy sérülékeny és főleg súlytalan registánk, egy colos hangulatemberünk, egy poszt nélküli jenkink, és a szarhalom tetején ott ül a walesi ballaszt.

Miben lehet bízni?
Dincsi: Abban, hogy azért nem menthetetlenül szar ez az állomány. Sőt, a legerősebbnek vélt kezdő, az abban szereplő játékosok vélt tudását figyelembe véve még most is esélyes lehetne a scudettóra.
S4tchy: Az augusztusban elfogadott tőkeemelésben. Jövő nyáron jóval több pénzünk lesz. Ettől a szezontól nagyjából semmit sem várok. Amíg az ilyen Ramsey-, Bentancur-féle nyomorultak kényelmesen, valódi teljesítménykényszer nélkül eltölthetnek itt éveket, addig leginkább abban lehet bízni, hogy túléltünk nehezebb időket is.
Darti: Én Allegriben bízom. És abban, hogy ha megnézem a kezdőnket, mondjuk Scsecssznyszncsy – Danilo, De Ligt, Chiellini, Sandro – Cuadrado, Arthur, Rabiot, Locatelli, Chiesa – Dyabala, Morata formájú 452-ben (ami természetesen sosem fog megtörténni, kivéve, ha írunk egy szabálymódosítási javaslatot), akkor ez azért nem egy szar társaság. Szerintem nem menthetetlenül fos a keretünk, még azzal együtt sem, hogy a középpálya a többi csapatrészhez képest hitvány. Ha sikerül összerakni és motiválni ezeket a srácokat, akkor NAGY gond nem lesz. Kicsi lehet.
Beni: Elsősorban azért tűnik ennyire hitványnak a Juventus, mert a játékosok nagy része tudásának csak töredékét teszi be a közösbe. Rabiot, Arthur, Bentancur, De Ligt és Dybala is sokkal jobb játékosok, mint amit az elmúlt két évben láttunk tőlük, már csak ki kéne hozniuk magukból, és ebben Allegrire hárul a kulcsszerep. Egyébként a De Ligt-Locatelli-Chiesa hármassal egy legjobb korban levő, csúcskategóriás tengelyünk van, amihez már csak fel kellene nőnie a többieknek.

Ki lesz idén a legjobb játékosunk?
Dincsi: Chiesa.
S4tchy: A Chiesa, Locatelli, Cuadrado trióból valaki.
Darti: Én hiszek a spirito erejében. Locatelli és Chiesa pedig bővelkednek benne. Rájuk számítok. Ha összeáll a védelem, akkor a BCD trió is villogni fog.
Beni: Mivel tavaly kijelentettem, hogy Bentancur áttörése következik, talán jobb, ha nagyokat kussolok. Csak annyit mondok, hogy Locatellihez hasonló középpályásunk utoljára Pogba személyében volt. De azt sem bánnám, ha De Ligt végre elkezdene úgy fejlődni, ahogy várjuk tőle.

Hol végez idén a Juve?
Dincsi: Az első négyben.
S4tchy: A 3-6. helyek valamelyikén. A keret, az összeszokottság és a kerethez igazított, begyakorolt taktika hiánya, a klub körüli bizonytalanság, az elhivatott játékosok hiánya kb. ennyire lesz elég.
Darti: BL-helyezés kell legyen a cél. Ezt mondtam volna az idény elsartolása előtt is, de két forduló után is ezt mondom. Van ilyen. Kilenc év alázás után előfordulhat, hogy mi is szopunk egy-két évet.
Beni: A dobogón. Mondom ezt úgy, hogy jelen pillanatban az Izé, a Milan és az Atalanta is jobb csapatnak tűnik nálunk, sőt az első két fordulóban kifejezetten ijesztő volt a Roma és a Lazio is. De ez egy hosszú bajnokság, mi csak jobbak leszünk, a többiek gondjai viszont elő fognak jönni, csak sokkal rosszabb időpontban, mint az első fordulók. Egyébként nekünk kedvez, hogy rendkívül kiegyenlített a mezőny, rengeteg keresztbeverésre lehet számítani.

Idén is megnyerjük a BL-t?
Dincsi: A csoportból tovább kell menni, hogy aztán a nyolcaddöntőben kicsapjon bennünket a Villarreal.
S4tchy: Nyilván. Régen fordult elő, hogy legalább 6-7 csapatot tudjunk említeni, amelyek ellen roppant kevés esélyünk lenne a továbbjutásra. Nem lehet elégszer elmondani, ez az utóbbi 10 év legbénább kerete, tele túlfizetett, kényelmes, motiválhatatlan, és sajnos max. közepes képességű játékosokkal. Ez egy szar, nem az a Juventus, amit megszoktunk.
Darti: Kicsit a csoportkörtől is tartok. Azt papírforma szerint hoznunk kéne, de ha nem áll össze időben a csapat, akkor megégethetjük magunkat. Az pedig nagy veszteség lenne anyagilag. Az egyenes kieséses szakasznál igazából már nem lesz olyan csapat, aki ellen egy kicsit is biztosra mehetünk.
Beni:
Talán utoljára akkor voltunk ilyen messze a BL élmezőnyétől, amikor az oldalvonal mellett tanácstalanul tipródó Ciro Ferrara csapatát a földdel tette egyenlővé a Bayern Torinóban. A csoportunk hozható, és hozni is kell, azon kívül minden ajándék.

Hogy néz ki nálad a legerősebb Juve?
Dincsi: A Beni által vázolt csapat, talán más szerkezetben. És persze Perin védene.
S4tchy: Ezer sebből vérzik a történet. Talán az az összeállítás lehet a legerősebb, amit Beni írt, de nem 4-4-2-ben, hanem 4-2-3-1-ben. Két csatárral szerintem nem leszünk jók, és Dybala is egy szabadabb szerepkörben mozog legjobban. De megnéznék egy 3-4-3-at is Cuadradóval és Chiesával a jobb oldalon, sőt, valahogy Arthur felépülését is várom, mert naivan hiszem, hogy Allegri többet hoz majd ki a törékeny, kátránytüdejű, szifiliszes kamubrazilból, mint amennyit Pirlónak sikerült.
Darti: Huhh, gyönyörűek!!!
Beni:
Szczesny – Danilo, De Ligt, Chiellini, Alex Sandro – Cuadrado, Locatelli, Rabiot, Chiesa – Dybala, Morata

Lássunk egy haikut a szezonról!
Dincsi:

Elment Ronaldo
Télen leesik a hó
Beni f***szopó


S4tchy: Beni, nem kapod
meg a testemet, könyö-
rögj bár zokogva.

(és még egy)

Hihetetlen, hogy
ezzel baszom el időm.
Soha többet, ‘zmeg.

Darti: Ronaldo elment
De nem emiatt lesz
Nehéz az idény

(Ezt a kurva haikus FELADATOT be kellene már fejezni!!!!)

Beni:
Tavasszal újra
azt mondjuk majd mi
kibaszott Ramsey

Takarodjon mindenki!

Az utóbbi időben szerkesztőségünk megosztott lett, mint az ellenzéki összefogás. No, annyira talán mégsem, mert nem gyűlöltük meg egymást és nem vájnánk ki egymás szemét a tagdíjért folyó marakodásban (hiszen iszonyatosan sok pénzünk van, gyakorlatilag azon vetélkedünk, hogy ki tud többet a másik zsebébe tömni). De az biztos, hogy nem teljesen értünk egyet Pirlo és a csapat idei teljesítményének értékelésében vagy értékelési szempontjaiban.

Mondjuk értékelni még korai, hiszen van még néhány forduló, illetve egy meccset még a BL-ben is játszunk, de a vizes lepedőt már húzogathatjuk le-fel.

Elárulhatom, hiszen már korábban is leírtam, hogy én magam már az idény elején sem különösebben vártam, hogy bajnoki címet nyerünk. Igazából kezdetben még adtam neki egy kevés esélyt, majd az idő előrehaladtával beletörődtem, hogy lófaszt nyerünk mi, nem scudettót. Később volt időszak, amikor komolyan aggódtam a BL-helyek eléréséért is, hát ez nem múlt el, de mostanában azért bízom benne, hogy a top 4 azért meglesz.

Szerintem a tegnapi Verona elleni meccs után már felesleges számolgatni. Játsszunk, aztán lesz valami. A bajnoki címhez eddig is csoda kellett, de a játékunkat és az elkövetkezendő beosztást látva most már CSODA kell hozzá. A lemaradásunk nem behozhatatlan, de lássuk be, nem is reális, hogy behozunk mi bármiféle lemaradást.

De mielőtt elkezdenénk mindenkinek a kurva anyját gyalázni emiatt, nézzünk meg pár dolgot.

Akik tegnap a kezdőcsapatban kaptak helyet, azok jórészt inkább csereként szerepelnének a legtöbb meccsünkön. Hiányoztak: Dybala, Morata, Cuadrado, Danilo, Bonucci, Chiellini, Arthur.

Meg merem kockáztatni, hogy ha egészségesek, akkor közülük az alábbi játékosok kezdőként léptek volna pályára: Dybala/Morata (legalább egyikük), Cuadrado, Danilo, Bonucci/Chiellini (legalább egyikük), Arthur. Jé, nahát! Lényegében mindannyian.

A mostani kezdőnkből Bernardeschi, Ramsey, Bentancur, Kulusevski tuti padon üldögélt volna.

Tehát kiálltunk egy B csapattal. Méghozzá úgy, hogy ezek a játékosk alkották a kispadunkat: McKennie (beállt), Pinsoglio és Buffon (kapusok), Di Pardo (beállt), Dragusin, Frabotta, Fagioli, Rafia, Peeters, Capellini, Marques, Aké.

Hát baszki, én nem vagyok benne biztos, hogy mindegyikük nevét archoz tudta társítani Pirlo a meccs előtt. A kapusokon és McKennie-n kívül ezek a srácok mind ifisták.

3 naponta játszik a csapat. Január 30 és február 27 között 8 meccset sikerült lezavarni. A következő hónap sem néz ki jobban: újabb három nap pihenő után március 2 és április 3 között 7 meccset játszunk le, köszönhetően annak, hogy a Napolinak ugye mindent szabad, ezért az egyetlen hosszabb pihenőhétre is bekerült egy meccs.

Fizikálisan ki van fingva mindenki, NEM LEHET 3 naponta meccset játszani 100%-on. Ennyi sérülttel pláne.

Csak összehasonlításként: a 100 eurós étteremben bohóckodó Conte Alexis Sanchezt, Vidalt, Ashley Youngot és Darmiant küldte be CSEREKÉNT a Milan elleni meccsen. Ebből kettő nálunk kezdő lenne akkor is, ha egészséges az egész keret. Jelen helyzetben mind a négy. De ott volt a padon még Kolarov és Ranocchia is. 

Miről beszélünk akkor?

Tehát vannak problémák:

  • A kezdőcsapat nagy része sérült
  • Ha nem sérült senki, akkor is elég fosul van összerakva a keret, kevés a csatár, nincs normális középpályásunk, szélsőből sincs nagy merítés
  • Pirlonak nem volt ideje felkészülés során tesztelgetni
  • Ráadásul zéró tapasztalata van

De kérdezem én, hogy a fenébe tesztelgethetne bármikor is, ha a kispaddal tud kiállni? Nem Pirlo állítja össze a kezdőt, hanem az orvosi stáb. Pirlo bemegy a klubházba, jön Dr. Guiseppe és a kezébe nyomja azt a 11 felnőtt keretbe tartozó játékost, aki játszhat. Pirlo pedig ebből főz. És mivel eléggé kezdő, tény, hogy nem tud annyira kreatívan főzni, mint egy második világháborúban edződött 12 gyermekes anyuka.

Tehát én nem pontosan látom, hogy ki mit vár el Pirlótól.

Leszámítva azt, hogy mennyire elképesztő, hogy nem merte még senki megmondani CR7-nek, hogy NE RÚGJON TÖBB SZABADRÚGÁST. Egyszerűen döbbenetes. Nem is értem, hogy van képe újra és újra odaállni és elkúrni. Tegnap még az általam mélységesen rühellt (szegényke nem tehet róla igazán, nyilván nem szándékosna kurvabéna, de mostanra rettentően megutáltam) Bernardeschi próbálkozását is ezerszer szívesebben láttam volna. Tényleg, BÁRKI rúgja, csak ne CR. Picsába már.

Illetve ne feledkezzünk meg arról, hogy tegnap csak CR-en láttam azt, hogy megviseli az eredmény. Majdnem sírt a csávó. Annyira egyedül érezheti magát, hogy az elképesztő. Szsecszny mi a kurva anyját gondol, hogy rúg egy felszabadítást szögletre és utána vigyorog, mint a hülyegyerek, aki messzire tudta pöckölni a tejbegrízt a menzán? Kezdjen mostantól mindig Buffon, legalább őt megbírságolják istenkáromlásért, annyira hajtja a népet.

Ahogy korábban már kifejtettem, és mindig is ki fogok mellette tartani, hogy Allegrinek egy 5000 éves szerződést kellett volna az orra alá tenni, és lesni a kívánságait. Azt gondolom, hogy jelen helyzetben Allegrivel talán eredményesebbek lennénk (nem talán, biztos), ám az is tuti, hogy a szemünket kivájnánk minden meccs közben, olyan fos játékot játszanánk.

Ide vezet az az ostoba elképzelés, hogy „nem elég az eredmény, tetszetősen is kell játszani”. Lehet menni Spanyolországba, tessék, lehet menni! Ott van a tetszetős játék, ha rendelkezésedre áll Iniesta, Xavi, Messi, Puyol és társaik. Ha nem, akkor mondjuk 3-0-ra kitöm a Juve hazai pályán meg zsebrevág a PSG is. De mindegy.

Kellett neked ugrálni – mondhatnók.

Szerintem az olasz foci lényege az eredmény, ha tetszetős is, az csak kedves extra, de alapvetően nekem elég tetszetős egy győzelem ahhoz, hogy jól aludjak. Hiszen vannak mondatok, amik sosem hangzottak el: „Szép, hogy megnyertük a BL-t, de nagyon elégedetlenek vagyunk a döntőben mutatott játékunkkal, nem volt elég tetszetős, ezért jövőre új edzővel vágunk neki!” (Bocsánat, szinte hasonlót mondott a Bayern elnöke Guardiola kinevezésekor (szintet kell lépnie a csapatnak) még januárban, de aztán „beszopta”, mert Heynckes a nagy szintlépés nélkül is triplázott.)

Nézzük a dolgok jó oldalát: Sarrival már tuti kiesőzónában lennénk.

Tehát ha valakire mérgesek lehetünk akkor az a vezetőség. De nem vagyok benne biztos, hogy korona idején vannak nagy lehetőségek, iszonyat a veszteség és még meg kell(ett) szabadulni jó néhány ballaszttól. Jövőre talán sikerül néhány minőségi cserét végrehajtani, és talán nem is lesz ennyire időprésben az egész szezon, így egészséges kerettel lehet majd végignyomni minden sorozatot.

Ha Berna és Bekúr lelépnének, nem lennék nagyon szomorú, főleg, ha jönne helyettük Pogba és Locatelli. Előre Depay sem fájna, de engem Aguero 33 életéve sem zavar. De az álmodozást hagyjuk is a picsába.

Van még néhány rettenetes forduló, borzalmas az egész vergődést nézni a sok sérülttel, a nulla szurkolóval, a rettenetes bíráskodással (azért mi volt tegnap is a két sárga?! nevetségesen fújt a spori) együtt. Szurkoljunk a BL-helyek eléréséért, mert ha az nem lesz meg (és elég sűrű a mezőny, nem lesz könnyű), akkor nagyon (NAGYON!) rábaszunk.

De hát volt már rosszabb is. Fino alla fine! Szeretés!

El a kezekkel, percemberkék

Előre szólok, hogy karakteres vélemény lesz, SZÁNDÉKOSAN. Aki megsértődik, az bekaphatja!

Cancel kultúra – így nevezik azt a manapság sajnálatos és megvetendő módon népszerű jelenséget, amikor valakit, korábbi érdemeinek erőszakos elfelejtése mellett, egyszerűen megpróbálnak kitörölni az online és offline térből. Ez általában akkor történik, amikor egy közéleti személyiség vagy egy vállalat olyat tesz vagy mond, ami az éppen aktuális gondolati fősodornak nem felel meg. Ilyenkor a semmirekellő, az életben semmit el nem érő emberek összefognak (lásd pl.: bullying) és együtt ellehetetlenítik a kiszemeltet, örvendezve afelett, hogy végre hatalmuk lehet valami/valaki náluk nagyszerűbb vagy értékesebb felett.

Ne keverjük össze azzal, amikor valaki tényleg elítélhlető dolgot tett. A Bianconeri Blog mindig fontosnak tartotta az edukációt, ezért most is érzékletes példákkal próbálok segíteni: Adolf Hitler nem a cancel kultúra áldozata lett a háború végén, nem a bullying miatt lett öngyilkos, hanem azért, mert egy pszichopata állat volt, aki számos, objektív tényezők alapján eílítélhető dolgot tett.

Ezzel szemben Lana del Rey azért lett „cancellálva” 2020-ban, mert valaki kitalálta, hogy a művésznő dalai nem „erősítik” a nőket, és ezzel árt a női jogi (feminista) mozgalmaknak. Erre ő felsorolt jó néhány előadót, akik arról énekelnek, hogy a nők legyenek szexik és dugjanak akivel akarnak, aztán ezeknek mégsem szólnak be. Na, erre Lana del Rey rasszista is lett, mert véletlenül pont fekete énekesnőeket sorolt fel. A „nép”, annak klasszikus, minden gondolkodni képes embert taszító értelmében, ítéletet mondott. Ahogy Jimmy Fallonról is, akiről kikerült egy 2000-ben készült videó, amiben feketére festette az arcát, hogy Chris Rockot parodizálhassa. Chris Rock ugyanis fekete. Jimmy tehát rasszista és így elpusztítandó féreg!!!!! Ahogy JK Rowling, minden idők legsikeresebb (pénzügyileg legalábbis) írónője is, aki a gender tanulmányok terén nem minősült elég felvilágosultnak (kicsit utána kellett olvasnom, de valami olyasmi volt a baj, hogy szerinte vannak férfiak és nők, vagy valami hasonló, sajnos én sem vagyok eléggé naprakész).

Most hasonlóan semmirekellő percemberkék terveznek ítéletet mondani a Juventus legendájáról, Antonio Contéről.

Miért? Mert Conte elment az izéhez edzőnek, majd miközben alázatosan kiesett ellenünk a kupából, beintett Agnellinek.

Nézzük meg, miért is kapott Conte csillagot a stadion mellett:

  • Antonio 1991 és 2004 között volt a klub játékosa, lényegében egész „felnőtt” karrierjét a Juventusnál töltötte, innen is vonult vissza.
  • Ez alatt az idő alatt 47 bajnokok ligája meccsen, 296 Serie A meccsen, 2 Szuperkupa meccsen, 43 olasz kupameccsen és 4 Intertoto meccsen játszott a klub színeiben.
  • Ötszörös bajnok, egyszeres kupagyőztes, négyszeres szuperkupa győztes (bár csak kettőn lépett pályára), Bajnokok Ligája és UEFA-kupa győztes, Világkupa és Intertoto kupa győztes.

Nos, az ezeken a meccseken és tornákon nyújtott 13 éves teljesítménye elismeréseként kapott csillagot a stadion mellett. Ezzel érdemelte ki.

EZUTÁN az történt, hogy a csapat a Serie B számüzetés utáni visszatérés utórengéseinek köszönhetően rossz útra tévedt. Ferrara, Zaccheroni, Del Neri váltották egymást a kilátástalanul játszó, és ennek megfelelő eredményeket produkáló csapat kispadján. Két HETEDIK hely után érkezett Conte hozzánk.

Én azt gondolom (talán egyedül vagyok ezzel), hogy hiába jött volna Murinnyó, Arzén Wenger, Guardiola az akkori Juve-kispadra, egyikük sem tudta volna azt elérni, amit Conte tudott: mai szemmel is kilátástalanul fos kerettel sikerült veretlenül megnyernie a bajnokságot, majd további két bajnoki címmel gazdagította a klub trófeagyűjteményét.

A védelemben szerencsére rendelkezésére állt a korai BBBC gárda, ám Buffon, Barzagli, Bonucci, Chiellini mellett De Ceglie, Grosso, Caceres vitézkedtek. A középpályán persze ott volt Marchisio, Pirlo és Vidal, ám ha cserélni kellett, akkor választhatott Krasic, Estigarribia, Marrone, Padoin és Pepe (<3) között. Támadásban a legendás Alex kapitány társai Borriello, Elia, Giaccherini, Matri, a sérüléséből lábadozó Quagliarella (4 gólt szerzett az egész idény során) és Vucinic lehettek.

El tudjuk képzelni erről a gárdáről, hogy bármilyen bajnokságot veretlenül nyerjenek meg? Mert én azóta sem igazán. Egy jó dobogó azért benne volt abban a csapatban, de a bajnoki cím nem.

Amikor ezt a sikert (és a további két bajnoki címet) elérte Conte, akkor már volt csillaga. De én azt gondolom, hogy amit edzőként elért, az szinte újabb csillagot ért volna. Nem nyert BL-t (olyan kupákban Tonyó, mint a szar), nem lett a csapat a világ legjobbja, de akkor és ott szerintem senki más nem tudta volna kirángatni a gödörből a Juventust – és ez annyira jól sikerült, hogy egy azóta is tartó sikertörténetet indított el.

Ja, hogy megsértődött és lelépett? Hálásak lehetünk ezért is, hiszen Allegri nálunk bizonyíthatta be, hogy a világ legjobb edzője.

Nézzük meg, miért NEM kapott csillagot Conte.

  • mert okos
  • mert kifinomult
  • mert elegánsan tud nyilatkozni és mindig úriemberként viselkedik (az előző kettő pontból következhetne)

Tehát ezek nem játszottak szerepet a csillag odaítélésében.

Amit Conte mostanában csinál, az nem elegáns. Persze, okádnivaló csicskaság, hogy elment az izé kispadjára. Persze, nem nyilatkozik lelkendezve mindig a Juventusról – ki nem szarja le? (Hiszen éppen az izé edzője.) Persze, beintett Agnellinek a kupameccsen – vélhetően iszonyatosan feszült, nyilván nyomot hagyott benne is, hogy elmondta a tíz eurós faszságát és azóta ezen röhög az összes Juventus-szurkoló.

Jelenleg Conte egy síró-picsogó lúzer képét festi magáról: 12 milliót keres, ami majdnem az ötszöröse annak, mint amit a második legtöbbet kereső edző kap (Fonseca 2,5 millióval követi). Megvettek neki mindent, amit kért a 100 eurós éttermébe (igaz, úgy tűnik, egy tizessel a zsebben ültek be, ugyanis kifizetni nem tudják például Hakimit a Realnak). Erre mit mond? Hogy ő nem kérte Eriksent – ami főleg az egyébként kiváló játékos Eriksennek a nagyobb probléma, hiszen elbaszódott a pályafutása egy picit. Illetve számon kéri a tiszteletet, ami nyilván az ő pályafutását tekintve elég nevetséges, lévén megugrotta a Lecce – Bari majd a Juventus – Izé váltást is, amiből egy pályafutásra általában egy is elég szokott lenni.

Ha valaki ekkora csomagot cipel, nem csoda, hogy néha kikel magából. Nyilván pszichésen megviseli a saját ostobasága.

De nem az történt, hogy bement a Juventus utánpótlás akadémiájára lemészárolni néhány gyereket. Egyszerűen egy pöcs. Vélhetően ez az energikus pöcsség tette igazi vezérré a pályán és a csapatunk kispadján is.

Anakin csillagát mindenképpen leszedetném!

Lehet nem szeretni, és el lehet ismerni, hogy amiket művel, az gáz. Ahogy ezt jómagam is teszem. De „cancellálni” azért nem kéne, az egy kellemetlen, neobolsevik találmány.

El a kezekkel Conte csillagától, csicskák.

Ui.: Sokakban felmerült az a kissé debil (elnézést) kérdés, hogy „akkor mostantól Conte bármit tehet, érinthetetlen legenda?” Nos, ahogy fentebb is írtam, bár nem ennyire egyértelműen, nem, nem érinthetetlen. Egyszerűen a mostani helyzet nem indokolja, hogy csillageltávolítós retorziókat foganatosítson a klub. De ha például Conte netán bajnok lenne a hullarablók brigádjával és az ünneplés hevében juve-mezt égetne vagy arra szarna, akkor természetesen méltatlanná válna a csillagra.
Kicsit olyan a picsogásokat olvasni, mint amikor 3 éves gyerekeket látok, akik anyukájukra kiabálnak, hogy „nem szeretlek!”, mert az anyukájuk nem adott nekik fagyit.