Az két sorozatrul és azbéli állásrul: kupárul, scudettópajzsrul. Valamint eltörött lábú harcosok szenvedéseirül. Címszavakban.

Hát ez fájt. Otthon kikapni bő két év után, ráadásul pont a kupában, ahol túl sokat nem is lehet hibázni… Még nem estünk ki, de ez fájt. Tanulságok:

• A Fiorentina nem lófaszjóska csapat, egyáltalán nem véletlen, hogy hónapok óta csak egy bundameccsen, és az EL-ben, tét nélkül kaptak ki. Allegrit mázsás petrencésrúddal verte agyon Montella, hogy aztán rávizeljen a tetemre. Pedig nem volt bonyolult a lila taktika: kb. azt csinálták, ami nekünk is működött a Dormánd ellen. Nem akartak túl sokat támadni, viszont stabilan, agresszíven szűrtek, a modern foci egyik alapszabályának megfelelően már a labdakihozatalt elkezdték zavarni (Bonucci a meccs után: „Gomez emberfogással követett!”), és tudván, hogy a liga egyik leggyorsabb játékosával rendelkeznek, nyugodtan kontráztak.
• Allegri többedszer bizonyítja, hogy a napi munka során remekül fel tudja készíteni a csapatot, viszont meccselni, na, azt nem mindig tud. Ha nem jön Coman szerencsétlen sérülése, ki tudja, mikor nyúl bele a meccsbe – pedig nagyjából másodpercekig érvényesült a Juve akarata.
• Marchisio fájdalmas leckét kapott a Pirlo-lét árnyoldalaiból, ami röviden valahogy így hangzik: ha hibázol, szopsz. Le a kalappal Szundi előtt, hogy az elmúlt 3 szezonban nyomát sem láttuk annak a bizonytalanságnak, ami csütörtökön a vereséget jelentette. Itt még talán belefért egy ekkora baki, Pirlo is megúszta az Olimpiakosz ellen elszórt bogyókat, deviszont Dortmundban nem kéne, hallod-e, Marcsi.
• A listán Bencsibogyó kb. 20 perc után jelezte, hogy kurvajó lenne ez a 4-3-3 egy normális csatártrióval. Na ja: Nándi összjátékban nehezen használható (bár a gólja csodás volt, és azon kívül is aktívan kivette a részét a támadásépítésből), Pepe sebessége nem a régi, Coman pedig talán a korai sérülése, talán más miatt erőtlennek, sőt, lassúcskának tűnt. Pedig volt potenciál ebben a felállásban, a tartalékos firenzei védelmet így is összekócoltuk néhányszor.
• A harácsolásban, megvesztegetésben, perrel fenyegetőzésben, nemi erőszak területén elért eredményeink nyomán többszörös honoris causa doktorok vagyunk, a focit csak szurkolóként ugatjuk. Ugyanakkor sokadszorra adódik a kérdés: az ilyen rotációnak mi a fasz értelme van? Gyanús, hogy mi nem értünk hozzá, lévén Conte és Allegri is pont ugyanezt csinálják: cirka 15 emberrel lenyomják a bajnokságot, BL-t, majd a kupában jön a meccshiányos, nem túl összeszokott fakó, és szopikázik. Nem bánnám, ha egy Fiorentina ellen a kapusposzton kívül nem 6-7, hanem csak 3-4 helyen variálnánk meg a kezdőt.
• Kijelenthető, a második félidő elején szarok vagyunk. Talán ordítani kéne az öltözőben, meg stoplisokat állítani a fülkagylókba, nem dicsérni. Az elmúlt években bevált. (Ide kapcsolódik, hogy Conte a tavalyi 102 pontért megkapta az Arany Kispadot, gratulálunk neki!)
• Padoin nem tehet semmiről, Salah tényleg elég fürge.
• Jó-jó, Marcsi adta el a labdát, de Ogbonna mi a retkest gondolt?! Futás közben kétszer lassított be a második gól előtt. Nicsak:

• A visszavágón meg lehet fordítani a párharcot. Ezzel a 4-3-3-mal nehéz lesz, simán szétkontráznak minket, ha csak 3, védekezni is tudó emberrel játszunk a védősor előtt, de meg kell próbálni, ha máshogy nem, az első sorral. Menjen ki a fakó az Empoli elleni bajnokira, mit bánom én. Akarom ezt a kupát!!44!

A kupa tehát inkább elúszni látszik, mint nem, viszont a bajnokságban a Roma hétről-hétre kínálja a ziccereket. Ma el lehet menni 11 (gyakorlatilag 12) pontra, és még tartalékolni sem kell különösebben. Az erőforrás-allokáció szempontjából a palermói vendégjáték lesz kritikus: oda nyugodtan ki lehet küldeni a primaverát, és Dortmundra spórolni az A-sor erejével. Kár, hogy a kezdő közeléből többen is megfikásodtak: Pirlót reálisan március végére várjuk vissza, Caceres a tegnapi edzésen törte ki a bokáját, úgyhogy a rombuszhoz gyakorlatilag nem maradt cserénk (ha Sturaro a kupában se fért be, gyanús, hogy a BL-ben sem dobjuk a mélyvízbe), és a két szélső védő jollyja is ezek után egyedül Padchinho lehet. Ma ennek megfelelően kímélő üzemmódra számítunk, akkor is, ha a hírek szerint Maxi a legerősebb kezdővel menne neki a trágya formában lévő Sasolnak. Ez lesz:
Buffon*; Lichtsteiner, Bonucci, Chiellini, Evra; Vidal, Marchisio, Pogba; Pereyra; Tevez, Morata 

Zazáéknak nem megy mostanában: november óta mindössze kétszer győztek (a két milánói ellen, muhaha!), 3 vereségből érkeznek. A helyükben úgy számolnék, hogy a torinói, nagy gólkülönbségű vereség után kezdeném el a pontgyűjtést: utánunk a Parma, Empoli, Chievo, Atalanta négyes jön nekik, mindegyik találkozóra minimum fifty-fifty eséllyel mehetnek neki. Ha ebből kettőt nyernek, jöhet a tippmixelős szezonzárás: idén biztosan nem kell 40 pont a bentmaradáshoz, az európai kupahelyekért folyó gyilokban már komoly hátrányban vannak, jobb dolguk híján az utolsó 8 körben átengedhetik magukat a sportfogadás szépségeinek. A kezdőjükből nagyjából mindenki ép, egyedül Anteit hiányolhatják.

Mi meg lassan tényleg a bajnokságban spórolhatunk a két kupasorozatra. Ehhez a mait még meg kell nyomni, hogy nyugodtan rágyúrhassunk a lilák elleni kuparevansra meg a BL-re. Addig is ne feledkezzünk el lábtörött sérültjeinkről, Mattiellóról (Nainggolannal ütközött szerencsétlenül, ha még nem láttátok, ne is nézzétek meg a videót, szörnyűséges) és Caceresről: jobbulást, cucikák! Csak egészség legyen…!

*BRÉKING: a poszt kilövése után másfél másodperccel tudtuk meg, hogy Buffont is agyonvágta az influenza, Storari kezd.